Európában szörnyű vihar lehetett...

Margit Zoltán


Wass Albert: Záróvers

Hajótörött vagyok a tengeren.
Palackomat a tengerbe vetem.
Belesóhajtottam a sorsomat,
félelmemet és sok bús gondomat.

S most száz pecséttel elzárt bánatom
a hullámok kedvének átadom.
Merül, örökre tán, a mélybe le
s aranyhalacskák játszanak vele.

De lehet, hogy még perce jő neki,
s egy bús hullám majd egyszer fölveti.
S kidobja egy kéz – tán az istené –
egy gondtalan kor lábai elé.

Borzadtan olvassák, kik rátalálnak
és úgy suttogják döbbenve, egymásnak.
"Valahol szörnyű vihar lehetett...
S a viharban egy nemzet elveszett...!"


RESTITÚCIÓS TÖRVÉNY - Made in RS
Egy politikai és diplomáciai kudarc története: Ki mit mondott, ki hol tévedett?
– Emlékeztető –
2003. február 28. – Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza rezolúciót hozott a
kollektív bűnösség eltörléséről. A Képviselőház, az elszenvedett igazságtalanságok áthidalása érdekében, „javasolni fogja a Szerb Köztársaság illetékes szerveinek”, hogy „helyezzék hatályon kívül a második világháború alatt és után hozott valamennyi olyan normatív aktust, amely egyes vajdasági polgárok kollektív bűnösségének elvén alapul”.
2005. május 23. – A szerbiai képviselőház elfogadta az elvett vagyon bejelentéséről és nyilvántartásba vételéről szóló törvényt (megjelent Szerbia Köztársaság – SZK Hivatalos Közlönyének / Službeni glasnik 2005. május 31-i 45. számában)
2006. április 17. – A köztársasági képviselőház elfogadta a rehabilitálási törvényt (megjelent a SZK Hivatalos Közlönyének 2006. április 17-i 33. számában.)
2006. május 25. – A köztársasági képviselőház elfogadta az egyházak és vallási közösségek vagyonának visszaszármaztatásáról (restitúciójáról) szóló törvényt (megjelent a SZK Hivatalos Közlönyének 2006. évi június 2-i 46. számában)
2009. március 31. – A Szerbiai Restitúciós Hálózat Belgrádban a kormány és a
pénzügyminisztérium épülete előtt szervezett tiltakozó felvonulást. Az eseményen több száz sértett jelent meg, akik követelik a kormánytól a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény meghozatalát. Az ország számos városából érkezett tiltakozók hangsúlyozták, az állam viszonyulása a kérdéshez egyszerűen csak szégyenletesnek nevezhető. 1941-től 1955-ig Szerbia területén mintegy 700 ezer ingóságot koboztak el tulajdonosaiktól.
2010. november 30. – Az Európai Parlament értékelése szerint Szerbiában a második világháború után elkobzott vagyon visszaszármaztatásával kapcsolatban sem törvényileg sem közigazgatásilag nem történtek meg a megfelelő lépések. Edward McMillan-Scott, az Union Internationale de la propriété immobiliére (az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Egyesülete – UIPI) alelnöke szerint Szerbiában késik a vagyon-visszaszármaztatás, mert a hatalom egyes személyek érdekeit tartja szem előtt.
2011. július 8. – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közleményben jelezte szándékát, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezetének „napvilágra kerülését követően megszervezzen egy olyan tanácskozást, amelyen az érintettek véleményt mondhatnak a kárpótlás különböző aspektusairól”.
2011. július 29. – A szerb kormány szeptember 2-ig közvitára bocsátotta az elvett vagyon-visszaszármaztatási és a kárpótlási törvény tervezetét.
2011. augusztus 29. – Tragikomédia, ami az egyházi vagyon visszaszármaztatása ügyében történik nyilatkozta dr. Németh László, a Katolikus Egyház nagybecskereki püspöke.
Vajdaságban a második világháború után közel kétszer annyi földet vettek el a különböző egyházaktól és felekezetektől, mint Szerbia többi részén. Az egyházi vagyon visszaadását szabályzó 2006-ban meghozott törvény adta lehetőséggel élve a szerbiai vallási közösségek összesen 83 000 hektár földterület visszaszármaztatására nyújtották be az igényüket. A Szerb Ortodox Egyház követeli vissza a legnagyobb területet, 71 744 hektárt (ebből 32 398 hektár erdő.) A Katolikus Egyház összesen 6191 hektár földet szeretne visszakapni, a Görög-katolikus Egyház 766, a Zsidó Vallási Közösség 583 hektárt. 2007-ben megalakult a Vagyon-visszaszármaztatási Igazgatóság, mely hosszú időn át csak a szerbiai vallási közösségek benyújtott igényeivel foglalkozott. Eddig legnagyobb sikerrel az erdők visszaszármaztatását tudták végrehajtani, azok ugyanis tisztán állami tulajdonban voltak. Az időközben magántulajdonba került földterületek visszaszármaztatása már fölöttébb bonyolult, ugyanis a törvény védi a magántulajdont. Eddig a szerbiai egyházak elkobzott vagyonának csupán 20 százalékát adták vissza. Szerbiában a visszakövetelt egyházi vagyon csupán 5 százalékát teszi ki az állami vagyonnak.
2011. augusztus 31. – Szakmai megbeszélést tartott az újvidéki Donau német egyesület a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezetéről. A Donauban úgy vélik, hogy a visszaszolgáltatást csak akkor lehet igazságos, ha minden érintett polgárra egyformán vonatkozik majd, függetlenül nemzeti, vallási vagy egyéb hovatartozásától.
2011. szeptember 2. – Lezárult a közvita az elkobzott vagyon-visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló szerbiai törvénytervezetről. A harminc napra szabott nyilvános vitában egyetlen magyar politikai párt és intézmény sem nem vett részt. Beleértve a VMSZ által irányított Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) is.
• Pásztor István, a VMSZ elnöke és Varga László, a párt parlamenti képviselője sajtótájékoztatón ismertette e párt állásfoglalását a köztulajdonról szóló, valamint a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. A VMSZ elnöke sérelmezte, hogy a törvénytervezetekről szóló közvita, amellett, hogy a szabadságolások idején zajlott, példátlanul rövid ideig tartott, szinte esélyt sem adva, hogy valaki megfogalmazza az azokkal kapcsolatos gondolatait. Ezért a párt eljuttatta a VMSZ elnökségének állásfoglalását Božidar Đelić kormányalelnöknek, és a jogszabály tervezeteit elkészítő csoport koordinátorának, abban a reményben, hogy a VMSZ állásfoglalásában feltüntetett ajánlások bekerülnek a jogszabálytervezet szövegébe.
2011. szeptember 6. – A szerb kormány elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról, a kárpótlásról, valamint a közvagyonról szóló törvénytervezeteket, illetve az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény módosítási tervezeteit.
• Vukašinović Éva a kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes szerint „a vagyon-visszaszármaztatási törvénytervezettel elsődlegesen a zsidó hitközség és a magyar kisebbség jogait csorbítják”.
2011. szeptember 7. – Varga László parlamenti képviselő nyilatkozata szerint a VMSZ „a közvitára rendelkezésre álló határidőn belül eljuttatta az elnökség álláspontját a kormányalelnöknek és a miniszterelnöknek”.
– A vagyon-visszaszármaztatási törvény vitája szeptember 22-én, a rehabilitálásról szóló törvény vitája pedig szeptember 12-én kezdődik a parlamentben. Indítványaink megfogalmazása szempontjából tehát teljes mértékben mindenféle határidőn belül vagyunk – nyilatkozta Varga.
2011. szeptember 9. – Varga László a VMSZ parlamenti képviselője kijelentette: „Azt fogjuk megpróbálni, hogy a kollektív bűnösség kerüljön be a törvény erejénél fogva történő kategóriába. Azért, hogy a kollektív bűnösség elve 2011-ben már váljon a múlt részévé. Ha nem módosítják a törvényjavaslat néhány számunkra kulcsfontosságú rendelkezését, nemmel szavazunk.”
2011. szeptember 10. – A VMSZ képviselő nem támogatják majd a vagyon-
visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényjavaslatot, ha az megerősíti a kollektív bűnösség elvét, illetve a kisebbségek, így a magyar közösség számára diszkriminatív marad, emelte ki Pásztor Bálint parlamenti képviselő, a kisebbségi frakció vezetője a VMSZ által szervezett közvitán. A parlamenti képviselő rámutatott: a közvita célja az volt, hogy a jelenlevőkkel közös állásfoglalást fogalmazzanak meg, amit a polgárok érdekének szem előtt tartásával képviselni fognak a parlamentben az egyházak vagyon-visszaszármaztatásáról, az általános vagyon-visszaszármaztatásról, illetve a rehabilitációról szóló törvényjavaslatok kapcsán.
2011. szeptember 14. – Gordana Čomić, a szerb parlament alelnöke közölte a képviselőkkel, hogy a kormány visszavonta a képviselőházi eljárásból a(z új) rehabilitálási törvény javaslatát, amelyről a képviselőházi vitának ezen a napon kellett volna kezdődnie.
2011. szeptember 15. – Martonyi János magyar külügyminiszter Belgrádban megbeszélést folytatott Božidar Đelić miniszterelnök-helyettessel, aki a találkozó után tartott sajtóértekezleten megelégedéssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Budapest tesz Szerbia uniós integrálódása érdekében. Hozzáfűzte, hogy párbeszédet kezdeményeznek a vajdasági magyar kisebbség képviselőivel a restitúciós törvény tervezetéről.
– A szerb és a magyar kormány között vagyon-visszaszármaztatási vita nincs, van viszont egy – az európai értékekkel összefüggő – elvi kérdés, nevezetesen az, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív felelősség semmilyen formáját sem fogadjuk el, sem mi, sem az Európai Unió – hangsúlyozta Martonyi.
2011. szeptember 19. – Goran Radosavljević a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény tervezetén dolgozó munkacsoport vezetője szerint „mintegy 140 ezren kérik vissza egykori családi vagyonukat”.
• A szerb sajtóban olvasható hírek alapján úgy tűnt, hogy a közvagyonról és a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényjavaslatok kapcsán végre megállapodás született a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb kormány között. Božidar Đelić, a kormány európai integrációval megbízott alelnöke a Štefan Füle bővítési biztossal folytatott brüsszeli megbeszélése előtt azt nyilatkozta, hogy a szóban forgó törvények elfogadását most már semmi sem akadályozza, hiszen többek között a VMSZ-szel is sikerült egyezségre jutni a két jogszabály eddig kérdéses részleteivel kapcsolatban. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azonban cáfolta a szerb kormány alelnökének kijelentését, továbbá felháborodásának adott hangot a valótlan állítások miatt, mondván: „A hatalmiak valószínűleg azt gondolják, hogy ezek a hülye magyarok előbb vagy utóbb, de úgyis az oldalukra állnak, és igennel szavaznak.”
2011. szeptember 20. – A szerb képviselőházban megkezdődött a vita a közvagyonról és a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényről.
• – A vajdasági magyarság számára törlődött a kollektív bűnösség elve a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvénytervezetből – nyilatkozta Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője. – Miután napvilágra került a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezete, a VMSZ világossá tette, hogy semmilyen körülmények között nem tud egy olyan törvényre szavazni, amely bármilyen formában tartalmazza a kollektív bűnösség elvét. Ennek értelmében több más kérdés mellett benyújtottuk a módosítási indítványunkat, a szerb kormány azonban ma elfogadott egy saját módosítási indítványt, amely szerint az úgynevezett megszálló erők csak abban az esetekben záródnak ki a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból, ha külföldi állampolgárként vettek részt a második világháborúban. A vajdasági magyarság tehát esetében törlődött a kollektív bűnösség elve – nyilatkozta a parlamenti képviselő, majd hozzátette: ebben az ügynek a lezárásához jelentős mértékben hozzájárult Martonyi János külügyminiszter belgrádi látogatása, amikor is kifejtette, hogy Magyarország, sőt az Európai Unió sem tudja elfogadni a kollektív bűnösség egyik formáját sem.
2011. szeptember 21. – Heves vitát váltott ki a restitúciós jogszabály javaslatának képviselőházi megtárgyalása során a kormány azon módosítási indítványa, amely csupán a külföldi állampolgárságú, megszálló erőknek szolgáló személyek esetében lehetetlenítené el az elkobzott vagyon visszaszármaztatását. Az, hogy végül mi lesz az indítvány sorsa, azért fontos kérdés, mert elfogadásával törölnék a kollektív bűnösség elvét, és nem zárnának ki valakit a restitúcióból csak azért, mert a háború idejében egy másik ország katonája volt.
2011. szeptember 23. – A szerb kormány visszavonta a parlamenti eljárásból azt az indítványt, amellyel érdemben a Vajdasági Magyar Szövetségnek a kollektív bűnösség eltörlésére vonatkozó módosítási indítványa került volna beírásra a szóban forgó törvényjavaslatba. A kormány semmiféle magyarázatot nem adott.
Božidar Đelić integrációs kormányalelnök annyit mondott a parlamentben, hogy „a kormányt a köztársasági képviselőház választja meg, és mivel a képviselőházban többség kell a törvények elfogadásához, ezért visszavonták a szóban forgó módosítási indítványt”.
– A VMSZ meg van róla győződve, hogy a kollektív bűnösségre vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes és ellentétes az európai mércékkel, értékekkel, illetve jogelvekkel, hangsúlyozta Varga László, a párt köztársasági parlementi képviselője, valamint hozzátette, hogy ezt mindenféleképpen megpróbálják bebizonyítani, ezért fordulnak majd az Alkotmánybírósághoz.
• A szerb kormány ugyancsak visszavonta a képviselőházi eljárásból az egyházak és vallási közösségek vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvényjavaslatot, hogy „pótlólag összehangolja a vagyon-visszaszármaztatásról szóló általános és a mezőgazdasági földterületek tagosításáról szóló törvénnyel”.
2011. szeptember 25. – A vagyon-visszaszármaztatási törvény szavazás előtt álló javaslata a VMSZ számára teljességgel elfogadhatatlan. A kollektív bűnösség elvének törvényerőre emelése a civilizációs alapértékek semmibevételét jelenti. Az abszurditást határát súrolja, hogy a megszületendő törvény kizárja a kárpótlásból azokat is, akik önakaratukon kívül váltak – a törvény szóhasználatával élve – a megszálló erők tagjaivá. Abban az esetben is, ha bíróság előtt lefolytatott rehabilitációs eljárásban bizonyították ártatlanságukat – olvasható a Vajdasági Magyar Szövetség kiadott közleményében, amit Pásztor István elnök írt alá.
2011. szeptember 26. – A szerbiai parlament elfogadta a vagyon-visszaszármaztatási és
kárpótlási törvényt, amely alapvető restitúciós modellként a természetbeni vagyon-visszaszármaztatási módot látja elő, ahol csak lehetséges.
A 154 jelenlévő képviselőből 117-en szavaztak a törvényre, míg a VMSZ és a DSS 23 képviselője ellene szavazott.
A VMSZ képviselői elégedetlenek, mert nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a restitúció alól csak a megszálló erőkhöz tartozó külföldi állampolgárok legyenek kivételek.
Ahol nem lehetséges a természetbeni visszaszármaztatás, az egykori tulajdonosokat pénzben és kötvényekben kárpótolják, mégpedig az elkobzott vagyon mai piaci értéke szerint. A kötvények értékét eleve euróban határozzák meg.
A hosszas vita után elfogadott törvény a vagyon-visszaszármaztatást és az elkobzott vagyon utáni kárpótolást rendezi minden olyan esetben, ami 1945. március 9-e után történt Szerbia területén fizikai és jogi személyek részéről, az agrárreform, a nacionalizáció és egyéb előírások nevében.
A szerbiai kormány elfogadta az LDP módosítási indítványát, mely szerint a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény vonatkozzon a holokauszt következményeként elkobzott vagyonokra is Szerbia területén.
• Pásztor István, a VMSZ elnöke nyílt levelet intézett Boris Tadić szerb államfőhöz. Levelében arra kéri, hogy utasítsa el a Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény kihirdetését és élve az az elnököt megillető alkotmányos felhatalmazással, utalja vissza a jogszabályt Szerbia Parlamentjének újratárgyalásra.2011. szeptember 27. – A magyar kormány megdöbbenéssel értesült arról, hogy a belgrádi parlament olyan formában fogadta el a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét ismét életre keltette – hangsúlyozta Németh Zsolt budapesti sajtótájékoztatóján. A külügyminisztérium államtitkára elmondta: a törvény elfogadását követő napon bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, hogy tájékoztassa a magyar kormány álláspontjáról.Németh Zsolt emlékeztetett: a szerb képviselőház által elfogadott jogszabály értelmében mindazokat, akik 1941 és 1945 között „a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai”, kirekesztik a kárpótlásból.• Pásztor István, a VMSZ elnöke kijelentette: Ha rákényszerülünk, mindenképp az Alkotmánybírósághoz fordulunk a vagyon-visszaszármaztatási törvény ügyében.• A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) levelet íntézett Tőkés Lászlóhoz, az EP alelnökéhez a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény kapcsán. A párt arra kéri Tőkést, hogy „emelje fel hangját az EU intézményeiben, és segítsen nekünk a szerbiai „Benes dekrétumok” rendelkezéseinek eltörlésében”. A levelet Csonka Áron, a VMDK elnöke írta alá. (A levelet a vajdasági magyar média – az Újvidéki TV magyar nyelvű esti híradója kivételével – nem közölte – B. A. megj.).2011. szeptember 28. – A magyar külpolitika teljes kudarcát jelzi a szerb parlamentben (szeptember 26-án) elfogadott restitúciós törvény – közölte a Jobbik. A párt közleménye szerint a jogszabály, amely nem vonatkozik mindazokra, akik 1941 és 1945 között a „megszálló erők” tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, tulajdonképpen a hírhedt beneši dekrétumokhoz hasonlóan a kollektív bűnösség elvét alkalmazva rekeszti ki a délvidéki magyar közösség tagjainak döntő többségét.• A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közleményben tiltakozott a szerb kárpótlási törvény ellen, és kiállt a vajdasági magyarok mellett.„A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan. Az MKP szolidaritását fejezi ki a vajdasági magyarokkal, és teljes mellszélességgel kiáll a Vajdasági Magyar Szövetségnek a kollektív bűnösséggel szemben tanúsított álláspontja mellett” – áll egyebek között a szlovákiai magyar párt közleményében.2011. szeptember 29. – Európa fasisztákkal zsarolja Szerbiát – mondta Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke a Večernje novostinak adott interjúban a szerb parlamentben elfogadott restitúciós törvény körül kibontakozott vitával kapcsolatosan.Az újság egyik kérdése arra vonatkozott, hogy – mint írja lap – „olyan spekulációk vannak, hogy Budapest megakadályozhatja Szerbia európai integrációját, ha nem adják vissza azoknak a magyaroknak a vagyonát, akik a megszállók oldalán álltak”. – Egyes ’hazafiak’ azt mondják: ha választanunk kell Koszovó és Európa között, akkor Koszovót fogjuk választani. Az LSV azt mondja: ha választunk kell az EU és azoknak a rehabilitációja között, akik lelőtték és a jég alá dobták a polgárainkat, akkor komolyan elgondolkozunk ezen. Elgondolkozunk azon, hogy milyen is ez az EU, és csatlakozni akarunk-e hozzá. Kell lennie egy piros vonalnak. Abszurd, hogy az EU, amelynek egyik sarokköve az antifasizmus, fasisztákkal zsarol bennünket – mondta kérdésre válaszolva Nenad Čanak.• Balla Lajos nyílt levelet írt Nenad Čanakhoz a Večernje novostiban megjelent cikk miatt, amelyben kifejti: „Nem tudok osztozni ezekkel az elveiddel,, így azt mondom: tudjuk, kik voltak vétkesek a II. világháborúban, azt is tudjuk, kik voltak a legújabb balkáni háború bűnözői, így az egyszerű katona (legyen az az akkori magyar, vagy a mostani szerb, az egyszerű módon vagy erőszakkal mozgósított) nem viselheti a közösségi bűnösség terhét, amennyiben semmilyen vétke nem volt, mivel – szerintem – kollektív bűnösség nem létezik.”2011. szeptember 30. – Pásztor Bálint parlamenti képviselő blogjában írja: – Remélem az elmúlt napok kijózanítólag hatottak mindenkire. Mi továbbra is az érték alapú politizálást tartjuk azt egyetlen elfogadható cselekvési módnak. Hiszek benne, hogy a XXI. század Szerbiájában nincs helye a kollektív bűnösségnek. Akár hogy is tűnjön ez most, majd meglátják: ennek az ügynek nem mi leszünk a vesztesei. Csak látszólag van vége a hétfői szavazásnak!• Bunyik Zoltán (a VMSZ volt magas rangú tisztségviselője és korábbi tartományi művelődési titkár) szerint most „a szerb parlament bojkottálása szükséges, de nem elegendő. Tüntetőleg bojkottálni kellene a vajdasági parlamentet, ennek lenne nagyobb visszhangja. Ilyen megkülönböztetés és anyagi megrövidítés a lehető legsúlyosabb reakciót kívánja.”Október 1. – Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete reagált Nenad Čanaknak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökének a Večernje novostiban megjelent interjújára, amelyben Čanak azt mondta, hogy a második világháború idején a vajdaságiakat a jég alá küldő fasiszták leszármazottainak a rehabilitációja és vagyonuk visszaszármaztatás nem lehet az EU feltétele Szerbia eurointegrációjához, különösen azért nem, mert az EU alappillére az antifasizmus. – Ez sajnálatos rész az interjújában. Már magában a kérdésben is inszinuáció van: „Azt beszélik, hogy Budapest megakadályozhatja számunkra az eurointegrációt, amennyiben a megszállók oldalán álló magyarok leszármazottainak nem szolgáltatják vissza vagyonukat…” Az „azt beszélik” és a hozzá hasonló kifejezések azért jók, mert ezek mögött állhat bármilyen rosszindulatú feltételezés, s nem kell bizonyítékokkal alátámasztani. De tovább haladva: mi nem azért bíráljuk ezt a törvényt, „mert nem származtatja vissza a vagyont azoknak az embereknek, akik a megszállók oldalán álltak”, hanem elvi megfontolásból, azért, mert a kollektív bűnösség elvét sugallja – mondja Nikowitz nagykövet. A nagykövet egyetért azzal, hogy a bűnösöket ki kell zárni a restitúcióból, de előbb törvénnyel kell pontosítani, kik is azok:– Ezt a törvényt egy érzékeny kérdés vonatkozásában sebész szike helyett, baltával faragták. A törvény voltaképpen bosszú. Hozzátenném: sorrendben a második. Az első 1944 őszén volt – ugyanilyen módon, bizonyítékok nélkül, bírósági ítélet nélkül, a nyilvánosság nyomására, amikor a magyar lakosságot, az állítólagos magyar kollaboránsokat, a kommunisták tömegesen, tízezer számra gyilkolták meg. Ez a törvény most ezt a kommunista tettet igazolja. Mi nem csak a magyarok miatt tiltakozunk: számunkra az elv elfogadhatatlan. Ezen az alapon például az 1944 őszén meggyilkolt belgrádi közlekedési rendőrök, s leszármazottaik is, fasisztáknak tekintendők… Abszurd – mondja Nikowitz.Mindent meg kell tennünk, hogy ne következzen be az, hogy Magyarország elvitassa Szerbia EU-tagjelöltségét. Nagyon szomorú lenne, hogy az az ország, amely eddig a legenergikusabban síkraszállt az Önök jelöltségéért, arra kényszerülne, hogy megkérdőjelezze Szerbia tagjelölti státusát. Belgrád, ezzel a vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kétségkívül megnehezíti a helyzetünket, de még mindig derülátók vagyunk: le kell tisztáznunk az álláspontokat, s mielőbb kétoldalú tárgyalásokkal találjuk meg a megoldást, véli Nikowitz.Október 2. – Magyarország szabadkai főkonzulátusán az ünnepélyes állampolgársági eskütételt megtisztelte jelenlétével Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki újságírói kérdésre a nemrégiben elfogadott restitúciós törvény kérdését is elemezte:„Elfogadhatatlannak tartjuk a jogszabályt. Szögesen ellentétes az emberi jogokkal, amelyek függvényében csupán egyéni bűnösség van, kollektív nem. Senki sem felelhet az apja vagy a nagyapja tetteiért. A jogszabály ellentétes az Európai Unió erkölcsi mércéivel is. Következésképpen fájó szívvel, de határozottan azt kell mondanunk: Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy a kollektív bűnösséget törvényben megfogalmazó, illetve kimondó ország ilyen módon az EU közösségének a része lehessen. Mi mindent megtettünk Szerbia uniós csatlakozásának az érdekében, de egy ilyen kollektív jogfosztás mellett elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy ország akárcsak tagjelölti státust is kapjon. Bízom abban, hogy részint a szerb elnök úr és részint a szerb politikum is átgondolja a dolgot és meghozza azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az embereket egyéni életútjuk és ne kollektív megítélés alapján mérlegeljék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia az EU tagjává váljon, de ez csak akkor történhet meg, ha az ország elfogadja az unió erkölcsi normáit jelentő alapvető elveket. Szeretnénk, ha nem kellene felülvizsgálnunk a magyar álláspontot, hogy támogatjuk-e Szerbia tagjelölti státusát, de ez a törvény arra kényszerít bennünket, hogy kénytelenek legyünk felülvizsgálni.”2011. október 3. – Győri Enikő, a magyar Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint a szerb kárpótlási törvény nem magyar-szerb, hanem európai ügy, és a jogszabály elfogadása megkérdőjelezi Szerbia elkötelezettségét az uniós tagság mellett.A tárca által szervezett háttérbeszélgetésen Győri Enikő az MTI kérdésére elmondta, Magyarország tájékoztatja álláspontjáról az Európai Bizottságot, hangsúlyozva, a magyar kormány egyáltalán nem ért egyet a jogszabállyal. Az európai alapelvekből, értékekből nem lehet engedni – mondta.• Boris Tadić szerb elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt – tudatta este a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) sajtóközleményben.A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy Boris Tadić köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt – olvasható a közleményben.A jogszabály október 6-án lépne hatályba.Újvidék, 2011. október 3.Bozóki Antal



A jogerősség után: Marad-e a magyarok kollektív bűnössége?– Emlékeztető (II.) –
2011. október 7. – „Szerbia olyan restitúciós törvényt fogadott el, amely bennünket, magyarokat, mint közösséget, újból bűnösnek nyilvánít. A magyarok számára az a „vörös vonal”, hogy, amennyiben a törvény ebben a formában marad, akkor decemberben, amikor az EU Tanácsa a jelöltségről szavaz, nem lesz módunkban egyetértésünket adni” – jelentette ki a Danas című belgrádi napilap számára Nikowitz Oszkármagyar nagykövet.
 Franciaország szeretné, ha Szerbia az EU tagjává válna, és nem kívánja újabb feltételekhez kötni a tagjelölti státus megadását Belgrádnak.
Jean Léonetti, a francia kormány európai ügyekért felelős minisztere Belgrádban kijelentette: ebben a kérdésben Franciaország és Németország álláspontja között vannak még árnyalatbeli különbségek, de Párizs arra törekszik a következő időszakban, hogy egyetértésre jusson Berlinnel abban, hogy Szerbiát ne állítsák „teljesíthetetlen feladatok elé.
• Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint szerint „itt az ideje, ki kell mondani: Magyarország csak akkor szavazhatja meg Szerbia uniós tagjelöltségét, ha a restitúciós törvényből kikerül a kollektív bűnösség elve, s a vajdasági magyarságot részese lehet a vagyon-visszaszármaztatásnak.
Az ok egyszerű: ha Magyarország átsiklik Szerbia e provokációja felett, ezzel bebetonozza, s ami még rosszabb, közvetve elismeri kollektív bűnösség vele szemben nem hivatalosan bizony gyakorta hangoztatott vádját.”
Ágoston a VMDP Hírlevelében javasolja, hogy „a VMSZ képviselői az év végéig nyújtsák be mind a restitúciós, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására vonatkozó, a kollektív bűnösség eltörlését illetve a nem legitim és nem legális Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tényleges magyar autonómia irányában történő elmozdítását célzó törvénymódosítási javaslatokat. Természetesen, most kell kitenni az asztalra a – különben a szerb alkotmány által is támogatott – részarányos parlamenti képviseletre vonatkozó 2009-ben szintén „elfelejtett” közös követelést is.”
 Az újvidéki bíróság rehabilitálta a Csúrogról elüldözött Teleki Júlia békeharcost és családját. Az elsők között adta be a kérelmet, 2006-ban, amikor megszületett az erre vonatkozó törvény. Amellett, hogy éveket várt a bírósági meghallgatásra, csak többszöri idézés után hozta meg végleges döntését a háromtagú bírói testület.
2011. október 8. – Gróf Cseszneky Miklós, egy magyar nemesi család Angliában élő leszármazottja az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, amiért a szerb restitúciós törvény kizárja családját a kárpótlásra jogosultak köréből – közli a Hungarian Human Rights Watch.
2011. október 9. – Božidar Đelić kormányfőhelyettes sajtónyilatkozata szerint egyes uniós országok igyekeznek meggyőzni a többi EU-tagot, hogy újabb feltételeket szabjanak Szerbiának a tagjelölti státus elnyeréséhez. Bátorítónak nevezte azonban Franciaország üzenetét, hogy harcol az újabb feltételek támasztása ellen.
2011. október 10. – A szerb kormánynak komolyan kell vennie a magyarországi figyelmeztetést, hogy megvonja Szerbia uniós tagjelölti státusa támogatását, ha nem módosul a szerb restitúciós törvény, amely jogszabály a magyar kormány szerint megbélyegzi a kisebbségi magyar közösséget – hangzik az egyetértő véleménye Ognjen Pribićevićnek, Szerbia volt németországi nagykövetének és Maja Bobićnak, a Szerbiai Európa-mozgalom főtitkárának, akik a Danas belgrádi napilapnak nyilatkoztak e kérdés kapcsán
• Lehetőség van még a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény visszavonására, vagy korrigálására, hogy ne fékezze Szerbia közeledését az EU-hoz - jelentette ki Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke Újvidéken.
2011. október 10. – A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt a szerbiai kárpótlási törvényről tartott meghallgatáson.

Potápi Árpád (Fidesz) a bizottság elnöke (a képen) úgy fogalmazott: „szinte arculcsapás” az utóbbi néhány hét eseménye, és értetlenül állnak előtte.
Szili Katalin (független) azt mondta, Magyarország és a magyarok nem hagyják magukra a vajdasági magyarokat. Úgy vélte: itthon biztosan sikerül közös hangot találni, a másik kérdés, hogy sikerül-e európai partnereket is szerezni.

Újvidék, 2011. október 11.Bozóki Antal
"Európában szörnyű vihar lehetett...
S a viharban egy nemzet "újra" elveszett...!"
Kalapács,restitúcíó,Wass Albert,Záróvers
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?