Hazajöttünk, mert kirabolták a házunkat

Margit Zoltán



A gunarasi Cseh Andrea és férje szeptember óta Magyarországon dolgozott, azonban nemrég haza kellett jönniük, mert a házukat feltörték és kirabolták.

– Nagyon megrázott bennünket ez a betörés, szinte belebetegedtem: asztmára utaló tüneteim jelentkeztek, és allergiától is szenvedek, minden másnap jön hozzám a mentő, már több nyugtató tablettát nem akarnak adni a gyógyszertárban. Valamelyik nap azt mondtam a páromnak, hogy én már ezt nem bírom tovább, öngyilkos leszek – panaszolja a fiatalasszony.

Hogy történt a betörés?

Kifeszítették a konyhaajtót, ott jöttek be. Szinte mindent kipakoltak, amit csak lehetett. Egyedül csak a szekrényt meg a hálószobában a franciaágyat hagyták meg. Elvitték a mosógépet, a vadonatúj porszívót (csak a doboza maradt), a televíziót. A mélyhűtőt teljesen kiürítették, pedig jócskán maradt még benne hús, félig volt. A spájzban nem hagytunk élelmet, nehogy megromoljon, amíg távol vagyunk.

Voltak-e itthon időközben?

Nem, még karácsonyra sem jöttünk haza. Azért mentünk el, hogy dolgozzunk, pénzt keressünk. Tatabányán találtunk munkát, egy ottani ügynökség révén. Nem ugyanabba a gyárba kerültünk, de mindkettőnknek jó munkahelyet szereztek. A hét három napján napi 12 órát dolgozunk, és azonos műszakban voltunk. Egyedül csak a szálláshelyünket éreztük szokatlannak, mert aki kertes házban nőtt fel, az eleinte idegenkedik az emeleti bérlakástól. De elégedettek voltunk mindennel.

Azt akarja mondani, hogy szívesen maradtak volna még…

Igen, hosszabb időre terveztünk, és ha nincs ez a betörés, akkor nem is jöttünk volna haza. Tatabánya elég messze van, mintegy 400 kilométerre, onnan nem is lehet havonta hazautazni. Most is 120 eurót költöttünk el az útra.

Visszamennek-e, ha kicsit rendbe jönnek a dolgok?

Nem, azt mondta a férjem, hogy ha csak napi zsíros kenyérre telik, akkor sem hagyjuk itt a házat, az otthonunkat. Csúnyán megjártuk. Megbíztunk egy asszonyt a ház felügyeletével, kéthetente eljött, szétnézett, de nem lakhatott itt. A kutyánkat a szomszédasszony etette. A betörők garázdálkodását egyikük sem vette észre.
Gyakoriak a betörések Gunarasban?

Történik lopás errefelé is. Nemrég lopták el a biciklimet az udvarból, ez már az óta történt, mióta itthon vagyunk. A szomszédasszonyomé is eltűnt, de az övét megtalálták, Adáról hozták vissza.
Tettek-e feljelentést az ügyben? Egyáltalán van rendőrállomás a faluban, volt kihez fordulni?

Van, a helyi rendőrök mindjárt ki is jöttek, sőt még a topolyaiak is, ők végezték a helyszínelést. Minden héten telefonálok, de eddig még nem jutottak az elkövetők nyomára. Most összejöttek a bajok. Az ügynökség átvert bennünket, 800 euróval megkárosítottak, amikor bejelentettük, hogy haza akarunk jönni, ezt az összeget levonták, nem kaptuk kézhez. Megmagyarázni nem tudták, hogy miért volt erre szükség, a megállapodásban ilyesmi nem szerepelt. Nem elég az, hogy én megbetegedtem, az apósom is kórházba került, nemrég műtötték Szabadkán. Elkeseredésemben egy internetes segítőcsoporthoz fordultam, hátha sikerülne néhány bútordarabot szereznünk. Mielőtt elmentünk, férjem eladta a jószágokat, és szépen berendeztük a házat, most meg mindent elvittek. Az üres lakásra jöttünk haza.
Szabó Angéla

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=8hEYwk0bypY&w=320&h=266]
https://zoltan.blogstar.hu/./pages/zoltan/contents/blog/81547/pics/1563642901_800x600.jpg
a,Hazajöttünk,házunkat,kirabolták,mert,Szabó Angéla,Vélemény
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?