Menekülnek az érdekvédő magyarok a süllyedő hajóról. Idestova nem is olyan régen az ittmaradás, megmaradás, szülőföldön boldogulás mellett volt zajos a csókai határ. A móka meg az egymás kiszorítása, ellehetlenítése körül zajlott a szolgalelkűség bizonyítása céljául, de elfogyott az újévi patron. Szűk lesz az esztendő, nagyon szűk, főként, hogy prosperáló délvidéki magyar vállalkozók alól huzzák ki a haladó szerbiai repűlő szönyeget, olyan önkéntes alapon! Az írás arról szól, hogy minden mag meg lesz őrölve, ki előbb, ki útóbb, de meg lesz! Itt nem fog már szárba szökkenni a bánáti búza!

A szolgalelkűség a nemzet elsorvadásához vezetett a déli végeken, mert mindennek ára van, így a mindenkori hatalomhoz simulásnak is!

A hatalmaskadó kapzsiéknak értelemszerűen egyértelműen, jól ment a szekér,igen! Az ő érdekeik egy fényévnyi távolságra vannak az egyszerű délvidéki magyar emberétől. Az öreg Istenen kívűl már más nem áll mellettünk, talán azért is tartanak tőlünk, mert Isten mellettünk, akkor ki ellenünk?


A nagy, hangzatos, ambiciózus, új pártemberek közül a MOK* igazgatója elsőnek távozott, elillant, mint a kámfor a vörös fehérkeresztes világba. Oda lett így a csókai feminizmus is.Helyette ideiglenesen a vörös-sarlós-kalapácsos régi motoros próbálta meg a kultúrális nemzetmentést, de a motor már nem birta a testvériség egység üzemanyagát újratölteni, mert az idő nagy úr és az szépen elfogy a rezsdás motor meg nem ketyeg csak a kéz remeg, az igénye meg az "álnacionalistáknak" az egekig szőkött! Így, ő is a ködbe burkolózott, mert ugyebár zongorázni a hűvösben nem egy Szent Iván éjji álom még Csókán sem. A lista nem véges Csóka alpolgármestere is lelépett, sokat gondolkodtam, hogy mit csinált az elmúlt 13 évben, mint szakpolitikus, semmit nem tudok mellé tenni, még arra sem telett, hogy az évekkel ezelőtt kidőlt terjáni kereszt ** helyére egy újat állíttasson, pedig de ígérte! Ő volt a jó, mert politikai stabilitást hozott, amivel a magyarság érdekei útolsó rendűek lettek, szerették őt a demokratikusan többségben haladók, el sem akarták ereszteni, pedig az igaz kapítány útolsónak lép le a sűllyedő hajóról, nem pedig az első tisztekkel elsőként! Van, ilyen, mire észbe kap a díszes társaság már a lábának nyoma a zentai révész lapátjával ütlegelhető, no de a révész ismeri a bánáti vírtust, így a lapát a helyén fog maradni...

Lesz-e új kereszt Terjánon?

Mi lesz a pálinkát kostóló civilekkel, asztalon táncoló elhagyott matrónákkal, maligán miniszterrel, vezeték szerelőkkel, áramelfojattatásra szakosodókkal? Több évtizede nagyot mondókkal? Egyedül maradnak, mint Móra Kisforró Zsuzsannája, akit a csókai plébános sem értett, mígnem Móra Ferenc el nem magyarázta néki...

Mindenszentekkor a csókai temetőben is kidőlt a kereszt, rossz ómen? Ígéretek vannak, hogy "ízé, meg ecet", helyre lesz állítva és helyébe új lesz állítatva! Jézus szájába is ecetes vízet csöpögtettek a rómaiak, a mi szánkba is keserű ecetet fröccsentek, a szülőföld elhagyásának keserű ecetét, de fontos a politikai stabilitás leple alatt zajló magyartalanítás. Megette a fene, ha a választott pásztora is elhagyja a nyáját! Írnák itt egy cifrát is, de a kivitelezők magyarok (bár a parancs máshonnan jő)! Nesze neked jószomszédi viszony, amikor a tanyát már kettős kerítéssel védelmezi a gazda! Veszett a fejsze, no de a nyelét még el lehet adni, harminc ezüst az ára!

Megveszed?
Kereszt lesz az égen, ott igen, addig Csókán kidölnek a félhold sejtelmes éjszakában...

Margit Zoltán


*Művelődési Oktatási Központ
**Hova tűnt a napsugaras szilfakereszt?
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=A2TcOu1-SgQ&w=320&h=266]

Margit Zoltán
2018.01.01.



Írj, testvér valamit ezekről
Tudtad heccből, hogy e versszak megerősít
Írj valamit, még ha az apró betűs is
Ne legyél "lágy-tojás", az nem rád vall;
Törd fel a rímet szemenszedett hazugságban, végy mély lélegzetet megrekedt álomban
A sötétség és a csend rímét az aljasság legaljában.

Húzd rá, tesó, de ne siratót
E alakra neveztük nevén a majmokat
A farmról terjengő bűzt beeresztettük a parlamentbe
Azt követően keresztet vetünk, ha valamit lódít;
Amióta világ a világ,és mi benne, a legnagyobb gazemberek kaparintották meg a hatalmat
Szétzúzták az esküvőt, a részeg esküvőt, amíg a testvériség rablást hirdetett a keresztes háborúban.

Az aljasság legalján.
De' mindez már látott.
Az aljasság legalján.
Mindannyian megszeppenve szenvedünk
Az aljasság legalján.
A lassan égő gyertya is csonkig ég, a film is megszakad egyszer.

Az aljasság legalján.
Parlamenti kenyér kapa nélkül;
Az aljasság legalján.
Kábítószerek közé sorolható
E tűről el nem távolítható.

Tudom, hogy nem könnyű, minden többé-kevésbé ismert
Hangzatos nagy szólamok váltak aprócskává
Találj legalább valami csillogóan fénylőt az aljának a legaljában
Varázsolj nekünk megmaradottaknak;
Ereszkedj le a kútba, a csendes elátkozottba
Minden ledobott érménket fedd fel nekik
A tisztalelkű gyermek zavartságában
Perzseld fel be nem teljesült vágyainkat ...

Az aljasság legalján.
Kenyérrel a kihallgatásokra.
Az aljasság legalján.
A boldogság nehéz és fukar is.
Az aljasság legalján.
Megöregszenek a gyermekek a kiválasztásra való várakozásban, az aszfalton, a gonoszságban;

Az aljasság legalján.
Óriások is lehetnénk
De' annál inkább emigráló
Az országomban és a földemen ragadó.

Az aljasság legalján.
Letérdelnek a ködösítések előtt
Az aljasság legalján.
A látleletek ellenére
Az aljasság legalja hogy, ugyanazok a fogatlan statiszták lobogókat lobogtatják.
Az aljasság legalján.
És minél több a munkabeszüntetés
Az aljasság legalja, hogy annál több a támogató "tetszikelő" vásárlása
Az a opsenar.com -on...

Fordítás: MZ

Szerbiában e dalt nem játsszák a rádiók, talán valaki(k) önmagukra ismertek?
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=5H3mZmRwNnA&w=320&h=266]

Margit Zoltán
2018.01.01.



Írj, testvér valamit ezekről
Tudtad heccből, hogy e versszak megerősít
Írj valamit, még ha az apró betűs is
Ne legyél "lágy-tojás", az nem rád vall;
Törd fel a rímet szemenszedett hazugságban, végy mély lélegzetet megrekedt álomban
A sötétség és a csend rímét az aljasság legaljában.

Húzd rá, tesó, de ne siratót
E alakra neveztük nevén a majmokat
A farmról terjengő bűzt beeresztettük a parlamentbe
Azt követően keresztet vetünk, ha valamit lódít;
Amióta világ a világ,és mi benne, a legnagyobb gazemberek kaparintották meg a hatalmat
Szétzúzták az esküvőt, a részeg esküvőt, amíg a testvériség rablást hirdetett a keresztes háborúban.

Az aljasság legalján.
De' mindez már látott.
Az aljasság legalján.
Mindannyian megszeppenve szenvedünk
Az aljasság legalján.
A lassan égő gyertya is csonkig ég, a film is megszakad egyszer.

Az aljasság legalján.
Parlamenti kenyér kapa nélkül;
Az aljasság legalján.
Kábítószerek közé sorolható
E tűről el nem távolítható.

Tudom, hogy nem könnyű, minden többé-kevésbé ismert
Hangzatos nagy szólamok váltak aprócskává
Találj legalább valami csillogóan fénylőt az aljának a legaljában
Varázsolj nekünk megmaradottaknak;
Ereszkedj le a kútba, a csendes elátkozottba
Minden ledobott érménket fedd fel nekik
A tisztalelkű gyermek zavartságában
Perzseld fel be nem teljesült vágyainkat ...

Az aljasság legalján.
Kenyérrel a kihallgatásokra.
Az aljasság legalján.
A boldogság nehéz és fukar is.
Az aljasság legalján.
Megöregszenek a gyermekek a kiválasztásra való várakozásban, az aszfalton, a gonoszságban;

Az aljasság legalján.
Óriások is lehetnénk
De' annál inkább emigráló
Az országomban és a földemen ragadó.

Az aljasság legalján.
Letérdelnek a ködösítések előtt
Az aljasság legalján.
A látleletek ellenére
Az aljasság legalja hogy, ugyanazok a fogatlan statiszták lobogókat lobogtatják.
Az aljasság legalján.
És minél több a munkabeszüntetés
Az aljasság legalja, hogy annál több a támogató "tetszikelő" vásárlása
Az a opsenar.com -on...

Fordítás: MZ

Szerbiában e dalt nem játsszák a rádiók, talán valaki(k) önmagukra ismertek?
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=5H3mZmRwNnA&w=320&h=266]

Margit Zoltán
2017.12.14.


A nemzeti tanácsoktól szóló törvény csak olyan módosítása fogadható el, amelyik a szerbiai nemzeti kisebbségek számra biztosítja azokat a jogokat, amelyeket Szerbia a koszóvói szerbek számára követel.

Előzmények
Szerbia Európai Uniós (EU) csatlakozásának egyik feltétele a stabil demokratikus intézményrendszer létezése, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, valamint védelme.

Az Európai Parlament (EP) a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentéshez fűződő, 2015. március 11-i állásfoglalásában Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel (alapvető jogokkal) kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítésére” (2014/2949(RSP), 30. pont).[1]

A munkacsoport, amely a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását kapta feladatul, 2015. április 7-én tartotta meg első ülését Belgrádban. A munkában a Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ) képviseletében) részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács  (MNT) elnöke, a munkacsoport tagja,[2] és Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár is.

A szerb kormány – az EP 2015. március 11-i állásfoglalásával[3] összhangban – 2016. március 3-án külön cselekvési tervet fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére,[4] ami szerves része lett a 2016. április 27-én elfogadott, a 23. fejezettel kapcsolatos akciótervnek.[5]

Cselekvési Terv
A Cselekvési Terv (a 9. fejezet 4. pontjában) – figyelembe véve az Alkotmánybíróság  IUz-882/2010. számú 2014. évi januári határozatát is,[6] a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló új törvény vagy pedig a jelenlegi törvény módosításának és kiegészítésének elfogadását látta elő, „annak biztosítására, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai teljes mértékben hozzájáruljanak az integrált társadalom létrehozásához”. Ezt a megfogalmazást a Cselekvési Terv még meg is ismétli.

Azért fontos ezt kiemelni, mivel a Cselekvési Terv már meghatározta a nemzeti tanácsok feladatát, ez pedig, hogy „teljes mértékben hozzájáruljanak az integrált társadalom létrehozásához”. Nem azt mondja, tehát, a Cselekvési Terv, hogy a nemzeti tanácsok feladata a nemzeti kisebbségek önkormányzatiságának/autonómiájának a megvalósítása, identitásának megőrzése és fejlesztése, jogainak érvényesítése. Ennek aztán számos, a nemzeti tanácsok jogi helyzetével kapcsolatos negatív következménye lett, illetve van.

A szerb kormánynak – ha figyelembe vesszük, hogy a munkacsoport  az első ülését 2015. április 7-én tartotta meg – 32 hónapra volt, tehát, szüksége, hogy elkészítse A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításának munkajellegű anyagát, miközben a törvényt még – a cselekvési tervben előlátott menetrend szerint – 2017. I. negyedévében el kellet volna fogadni.

Az lehetne mondani, hogy nem kapkodták el. Talán még november 27-én se hozták volna nyilvánosságra a módosítási javaslatokat, ha az EU nem sürgette volna meg.

„Nyilvános konzultatív vita”
A „nyilvános konzultatív vitával” kapcsolatban – ahogyan a szervezők nevezik a december 15-ére tervezet szabadkai „megbeszélést” – el kell mondani, hogy az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium mindössze öt ilyen összejövetelt tervezett. Ezekből is csak egyet Vajdaságban, amit november 29-én tartottak meg Újvidéken. A közvélemény erről is csak utólag értesült, és amelyen – ismereteim szerint – csupa meghívott állami hivatalnok vett részt. Köztük talán egy-két magyar állami tisztségviselői is volt. Információim szerint, még az MNT képviselői sem voltak jelen.

Ezt a december 15-eit szabadkai „megbeszélést” utólag iktatták a kalendáriumba, vélhetően az (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziójának követelésére, vagy részvétele miatt. Nagyon visszatetsző lett volna, ugyanis ha a törvényt a nemzeti kisebbségek részvétele nélkül, úgymond suba alatt fogadják el. Ehhez kell a szabadkai „megbeszélés”. Hogy ez is mennyire nyilvános, vagyis hogy kiket hívtak meg, ki vehet részt rajta, arról nincsenek információim.

Nagyon úgy néz, ki, hogy a dokumentumról szóló vitát a december 18-án Belgrádban tervezett összejövetelen véglegesítik is.

A sajtó szerepe
A „nyilvános konzultatív vitával” kapcsolatban kétféle észrevételem is van. Az egyik az, hogy a magyar sajtóban erről a fontos dokumentumról eddig egy szót nem olvastam. Ezen nem kell csodálkozni, mert a VMSZ befolyása alatt lévő magyar elsősorban nyomtatott sajtó más, a közösséggel kapcsolatos fontos eseményekről sem tájékoztat.  Tipikus példája ennek a tordai iskolában tartott háromhetes kényszerszünettel kapcsolatos tájékoztatás, amikor az újságírókat szinte noszogatni kellett, hogy hozzák már nyilvánosságra, mi történik. (Most sem a felelősség kérdését vetik fel, hanem úgy írnak, mintha ez a szünet még használt is volna a diákoknak!)

Normális körülmények között a Magyar Szónak mellékletként meg kellett volna jelentetni ezt a munkadokumentumot és annak az indoklását. Elvégre egy olyan okiratról van szó, amely hosszú távon meghatározhatja közösségünk jövőjét.

A másik észrevételem, hogy az újvidéki és a szabadkai „nyilvános konzultatív vitát” az állami szervek szervezik.

Oda jutottunk, hogy most már nincsen egyetlen magyar intézményünk, egyetlen civil szervezetünk sem, amelyik képes lenne mozgósítani, tanácskozásra hívni a magyar értelmiségieket, a szakembereket és azokat, akik érdeklődnek a kisebbségi jogok érvényesítése iránt, hogy megvitassák ezt a dokumentumot és közös álláspontokat fogalmaznának meg. Ez is arra utal, hogy milyen szomorú helyzetbe is kerültünk az utóbbi évek során.

Na és, természetesen, felvetődik a kérdés, hogy az MNT miért nem tárgyalt erről a dokumentumról? Vagy nem róla is szól? A VMSZ sem hallatta hangját a témában! Vagy a hatalmi koalíció részeseként támogatja a javaslatokat?

Munkadokumentum
Maga a dokumentum, amelyik a jelenlegi nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási munkajellegű javaslatait tartalmazza, 35 oldalból illetve 123 szakaszból áll. Ehhez tartozik még egy 11 oldalas indoklás. Csak szerb nyelven és cirill betűvel találhatók meg az illetéke minisztérium honlapján.[7] Ez már eleve szűkíti azoknak a körét, akik mérvadóan részt tudnának venni a „nyilvános konzultatív vitában”.

A dokumentum sajnos rossz. Nem a nemzeti kisebbségek önkormányzatának, ennek a szerzett jognak a továbbfejlesztését, hanem annak a leépítését szolgálja.

Mint minden törvény, úgy ennek is az első néhány szakasza a legfontosabb, amelyek meghatározzák, hogy miről is szól, vagyis definiálja a tartalmát.

A konkrét esetben már vitás az első szakasz is, mivel változik az, hogy mire is vonatkozik, mit is szabályoz a törvény.

A nemzeti tanácsokról szóló hatályos törvény[8] a nemzeti tanácsok „hatáskörét” szabályozta a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén stb.

Az új megfogalmazás szerint a törvény a nemzeti tanácsok „jogállását és jogosítványait” rendezné.

Az új, 1A szakasz szerint „a nemzeti tanács a nemzeti kisebbségek önkormányzati joga megvalósításának intézményes formája, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, amelyre a törvény által bizonyos közmeghatalmazásokat ruháznak, hogy részt vegyen vagy önállóan döntsön bizonyos kérdésekről ezeken a területeken”. Ebből látszik, hogy ez közel sem jelent még csak nemzeti kisebbségi kulturális autonómiát sem. Sőt az eddig nemzeti tanácsi hatáskör további szűkítését vetíti előre.

Ezt igazolja a 2-es szakasz is, amely törli a nemzeti tanácsok jogát, hogy intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapítsanak.

Ezek a megfogalmazások semmilyen önkormányzatot, autonómiát nem biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára, a nemzeti tanácsokat pedig a központosított hatalmi szervek gyámsága alá rendelik.

Erre utal, például, a  25. szakasz 4. bekezdése is, miszerint „a nemzeti tanács az ülése utáni 15 napos határidőn belül a nemzeti tanács (a felelős személy súlyos pénzbírságolásának kilátásba helyezése mellett – B. A.) köteles elküldeni a jegyzőkönyvet és minden határozatot az illetékes minisztériumnak”, sőt a tartományi szerveknek is.

Kirívónak is lehetne nevezni az ugyancsak új 2/a szakaszt, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése szerb nyelvű és cirill betűs kell, hogy legyen”. De mi is várhatunk egy minisztériumtól, amelyiknek a vezetője a miloševići párt tagja?

Összefoglalás
Teljesen egyetértek és támogatom a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) álláspontját,[9] miszerint „Szerbia csökkenti a nemzeti tanácsok jogkörét”, és a Magyar Mozgalom közleményébe foglaltakat,[10] hogy a törvény módosításának munkaváltozata „megalázó és elfogadhatatlan”. Ezért teljes egészében el kell utasítani.

A nemzeti tanácsoktól szóló törvény csak olyan módosítása fogadható el, amelyik a szerbiai nemzeti kisebbségek számra biztosítja azokat a jogokat, amelyeket Szerbia a koszovói szerbek számára követel.

Erről természetesen értesíteni kellene az EBESZ és az Európai Unió belgrádi irodáját, valamint az Európai Parlament (EP) magyar képviselőit és, természetesen, a magyar kormányt.

BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2017. 12. 14.

[1]http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2015-0065+0+DOC+XML+V0//HU, vagy http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213
[2] Megtartotta első ülését a kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős munkacsoport (videó).http://pannonrtv.com/web/?p=197303, 2015. április 7.
A munkacsoportot az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium 2014. március 23-i végzésével nevezték ki.  A csoport összesen kilenc alkalommal ülésezett, legutóbb 2015. december 28-án. Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács kétéves munkájáról (2014–2016), Szabadka, 2016 decembere 90 (az MNT 2016. december 29-i, 22. ülésének anyaga) 77.
[3] Lásd az 1-es alatti jegyzetben.
[4] Usvojen Akcioni plan za ostvarivanje prava nacionalnih manjina [Elfogadták a nemzeti kisebbségi cselekvési tervet]
http://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/press/vesti/usvojen-akcioni-plan-za-ostvarivanje-prava-nacionalnih-manjina
[5] Akcioni plan za poglavlje 23. 3.8. Položaj nacionalnih manjina [A 23. fejezettel kapcsolatos akcióterv. 3.8. A nemzeti kisebbségek helyzete] 303–354.http://www.mpravde.gov.rs/tekst/12647/akcioni-plan-za-pregovaranje-poglavlja-23-usvojen-na-sednici-vlade-srbije-27-aprila-2016.php
[6] Az SZK Hivatalos Közlönye, 20/14. szám.
[7] http://www.mduls.gov.rs/aktivnosti-saopstenja.php#a940 és http://mduls.gov.rs/dokumenta-zakoni-javne-rasprave.php
[8] A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014- AB, 55/2014. sz.
[9] https://yourlisten.com/VMDKhangja és http://www.vmdk.org.rs/, 2017. december 6.
[10] Megalázó és elfogadhatatlan. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/megalazo-es-elfogadhatatlan, 2017. december 8.

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=tNNmZFhCvH4&w=320&h=266]

Margit Zoltán
2017.12.14.


A nemzeti tanácsoktól szóló törvény csak olyan módosítása fogadható el, amelyik a szerbiai nemzeti kisebbségek számra biztosítja azokat a jogokat, amelyeket Szerbia a koszóvói szerbek számára követel.

Előzmények
Szerbia Európai Uniós (EU) csatlakozásának egyik feltétele a stabil demokratikus intézményrendszer létezése, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, valamint védelme.

Az Európai Parlament (EP) a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentéshez fűződő, 2015. március 11-i állásfoglalásában Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel (alapvető jogokkal) kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítésére” (2014/2949(RSP), 30. pont).[1]

A munkacsoport, amely a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását kapta feladatul, 2015. április 7-én tartotta meg első ülését Belgrádban. A munkában a Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ) képviseletében) részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács  (MNT) elnöke, a munkacsoport tagja,[2] és Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár is.

A szerb kormány – az EP 2015. március 11-i állásfoglalásával[3] összhangban – 2016. március 3-án külön cselekvési tervet fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére,[4] ami szerves része lett a 2016. április 27-én elfogadott, a 23. fejezettel kapcsolatos akciótervnek.[5]

Cselekvési Terv
A Cselekvési Terv (a 9. fejezet 4. pontjában) – figyelembe véve az Alkotmánybíróság  IUz-882/2010. számú 2014. évi januári határozatát is,[6] a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló új törvény vagy pedig a jelenlegi törvény módosításának és kiegészítésének elfogadását látta elő, „annak biztosítására, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai teljes mértékben hozzájáruljanak az integrált társadalom létrehozásához”. Ezt a megfogalmazást a Cselekvési Terv még meg is ismétli.

Azért fontos ezt kiemelni, mivel a Cselekvési Terv már meghatározta a nemzeti tanácsok feladatát, ez pedig, hogy „teljes mértékben hozzájáruljanak az integrált társadalom létrehozásához”. Nem azt mondja, tehát, a Cselekvési Terv, hogy a nemzeti tanácsok feladata a nemzeti kisebbségek önkormányzatiságának/autonómiájának a megvalósítása, identitásának megőrzése és fejlesztése, jogainak érvényesítése. Ennek aztán számos, a nemzeti tanácsok jogi helyzetével kapcsolatos negatív következménye lett, illetve van.

A szerb kormánynak – ha figyelembe vesszük, hogy a munkacsoport  az első ülését 2015. április 7-én tartotta meg – 32 hónapra volt, tehát, szüksége, hogy elkészítse A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításának munkajellegű anyagát, miközben a törvényt még – a cselekvési tervben előlátott menetrend szerint – 2017. I. negyedévében el kellet volna fogadni.

Az lehetne mondani, hogy nem kapkodták el. Talán még november 27-én se hozták volna nyilvánosságra a módosítási javaslatokat, ha az EU nem sürgette volna meg.

„Nyilvános konzultatív vita”
A „nyilvános konzultatív vitával” kapcsolatban – ahogyan a szervezők nevezik a december 15-ére tervezet szabadkai „megbeszélést” – el kell mondani, hogy az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium mindössze öt ilyen összejövetelt tervezett. Ezekből is csak egyet Vajdaságban, amit november 29-én tartottak meg Újvidéken. A közvélemény erről is csak utólag értesült, és amelyen – ismereteim szerint – csupa meghívott állami hivatalnok vett részt. Köztük talán egy-két magyar állami tisztségviselői is volt. Információim szerint, még az MNT képviselői sem voltak jelen.

Ezt a december 15-eit szabadkai „megbeszélést” utólag iktatták a kalendáriumba, vélhetően az (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziójának követelésére, vagy részvétele miatt. Nagyon visszatetsző lett volna, ugyanis ha a törvényt a nemzeti kisebbségek részvétele nélkül, úgymond suba alatt fogadják el. Ehhez kell a szabadkai „megbeszélés”. Hogy ez is mennyire nyilvános, vagyis hogy kiket hívtak meg, ki vehet részt rajta, arról nincsenek információim.

Nagyon úgy néz, ki, hogy a dokumentumról szóló vitát a december 18-án Belgrádban tervezett összejövetelen véglegesítik is.

A sajtó szerepe
A „nyilvános konzultatív vitával” kapcsolatban kétféle észrevételem is van. Az egyik az, hogy a magyar sajtóban erről a fontos dokumentumról eddig egy szót nem olvastam. Ezen nem kell csodálkozni, mert a VMSZ befolyása alatt lévő magyar elsősorban nyomtatott sajtó más, a közösséggel kapcsolatos fontos eseményekről sem tájékoztat.  Tipikus példája ennek a tordai iskolában tartott háromhetes kényszerszünettel kapcsolatos tájékoztatás, amikor az újságírókat szinte noszogatni kellett, hogy hozzák már nyilvánosságra, mi történik. (Most sem a felelősség kérdését vetik fel, hanem úgy írnak, mintha ez a szünet még használt is volna a diákoknak!)

Normális körülmények között a Magyar Szónak mellékletként meg kellett volna jelentetni ezt a munkadokumentumot és annak az indoklását. Elvégre egy olyan okiratról van szó, amely hosszú távon meghatározhatja közösségünk jövőjét.

A másik észrevételem, hogy az újvidéki és a szabadkai „nyilvános konzultatív vitát” az állami szervek szervezik.

Oda jutottunk, hogy most már nincsen egyetlen magyar intézményünk, egyetlen civil szervezetünk sem, amelyik képes lenne mozgósítani, tanácskozásra hívni a magyar értelmiségieket, a szakembereket és azokat, akik érdeklődnek a kisebbségi jogok érvényesítése iránt, hogy megvitassák ezt a dokumentumot és közös álláspontokat fogalmaznának meg. Ez is arra utal, hogy milyen szomorú helyzetbe is kerültünk az utóbbi évek során.

Na és, természetesen, felvetődik a kérdés, hogy az MNT miért nem tárgyalt erről a dokumentumról? Vagy nem róla is szól? A VMSZ sem hallatta hangját a témában! Vagy a hatalmi koalíció részeseként támogatja a javaslatokat?

Munkadokumentum
Maga a dokumentum, amelyik a jelenlegi nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási munkajellegű javaslatait tartalmazza, 35 oldalból illetve 123 szakaszból áll. Ehhez tartozik még egy 11 oldalas indoklás. Csak szerb nyelven és cirill betűvel találhatók meg az illetéke minisztérium honlapján.[7] Ez már eleve szűkíti azoknak a körét, akik mérvadóan részt tudnának venni a „nyilvános konzultatív vitában”.

A dokumentum sajnos rossz. Nem a nemzeti kisebbségek önkormányzatának, ennek a szerzett jognak a továbbfejlesztését, hanem annak a leépítését szolgálja.

Mint minden törvény, úgy ennek is az első néhány szakasza a legfontosabb, amelyek meghatározzák, hogy miről is szól, vagyis definiálja a tartalmát.

A konkrét esetben már vitás az első szakasz is, mivel változik az, hogy mire is vonatkozik, mit is szabályoz a törvény.

A nemzeti tanácsokról szóló hatályos törvény[8] a nemzeti tanácsok „hatáskörét” szabályozta a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén stb.

Az új megfogalmazás szerint a törvény a nemzeti tanácsok „jogállását és jogosítványait” rendezné.

Az új, 1A szakasz szerint „a nemzeti tanács a nemzeti kisebbségek önkormányzati joga megvalósításának intézményes formája, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, amelyre a törvény által bizonyos közmeghatalmazásokat ruháznak, hogy részt vegyen vagy önállóan döntsön bizonyos kérdésekről ezeken a területeken”. Ebből látszik, hogy ez közel sem jelent még csak nemzeti kisebbségi kulturális autonómiát sem. Sőt az eddig nemzeti tanácsi hatáskör további szűkítését vetíti előre.

Ezt igazolja a 2-es szakasz is, amely törli a nemzeti tanácsok jogát, hogy intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapítsanak.

Ezek a megfogalmazások semmilyen önkormányzatot, autonómiát nem biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára, a nemzeti tanácsokat pedig a központosított hatalmi szervek gyámsága alá rendelik.

Erre utal, például, a  25. szakasz 4. bekezdése is, miszerint „a nemzeti tanács az ülése utáni 15 napos határidőn belül a nemzeti tanács (a felelős személy súlyos pénzbírságolásának kilátásba helyezése mellett – B. A.) köteles elküldeni a jegyzőkönyvet és minden határozatot az illetékes minisztériumnak”, sőt a tartományi szerveknek is.

Kirívónak is lehetne nevezni az ugyancsak új 2/a szakaszt, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése szerb nyelvű és cirill betűs kell, hogy legyen”. De mi is várhatunk egy minisztériumtól, amelyiknek a vezetője a miloševići párt tagja?

Összefoglalás
Teljesen egyetértek és támogatom a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) álláspontját,[9] miszerint „Szerbia csökkenti a nemzeti tanácsok jogkörét”, és a Magyar Mozgalom közleményébe foglaltakat,[10] hogy a törvény módosításának munkaváltozata „megalázó és elfogadhatatlan”. Ezért teljes egészében el kell utasítani.

A nemzeti tanácsoktól szóló törvény csak olyan módosítása fogadható el, amelyik a szerbiai nemzeti kisebbségek számra biztosítja azokat a jogokat, amelyeket Szerbia a koszovói szerbek számára követel.

Erről természetesen értesíteni kellene az EBESZ és az Európai Unió belgrádi irodáját, valamint az Európai Parlament (EP) magyar képviselőit és, természetesen, a magyar kormányt.

BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2017. 12. 14.

[1]http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2015-0065+0+DOC+XML+V0//HU, vagy http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213
[2] Megtartotta első ülését a kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős munkacsoport (videó).http://pannonrtv.com/web/?p=197303, 2015. április 7.
A munkacsoportot az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium 2014. március 23-i végzésével nevezték ki.  A csoport összesen kilenc alkalommal ülésezett, legutóbb 2015. december 28-án. Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács kétéves munkájáról (2014–2016), Szabadka, 2016 decembere 90 (az MNT 2016. december 29-i, 22. ülésének anyaga) 77.
[3] Lásd az 1-es alatti jegyzetben.
[4] Usvojen Akcioni plan za ostvarivanje prava nacionalnih manjina [Elfogadták a nemzeti kisebbségi cselekvési tervet]
http://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/press/vesti/usvojen-akcioni-plan-za-ostvarivanje-prava-nacionalnih-manjina
[5] Akcioni plan za poglavlje 23. 3.8. Položaj nacionalnih manjina [A 23. fejezettel kapcsolatos akcióterv. 3.8. A nemzeti kisebbségek helyzete] 303–354.http://www.mpravde.gov.rs/tekst/12647/akcioni-plan-za-pregovaranje-poglavlja-23-usvojen-na-sednici-vlade-srbije-27-aprila-2016.php
[6] Az SZK Hivatalos Közlönye, 20/14. szám.
[7] http://www.mduls.gov.rs/aktivnosti-saopstenja.php#a940 és http://mduls.gov.rs/dokumenta-zakoni-javne-rasprave.php
[8] A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014- AB, 55/2014. sz.
[9] https://yourlisten.com/VMDKhangja és http://www.vmdk.org.rs/, 2017. december 6.
[10] Megalázó és elfogadhatatlan. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/megalazo-es-elfogadhatatlan, 2017. december 8.

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=tNNmZFhCvH4&w=320&h=266]

Margit Zoltán
2017.12.01.


Számos hír és találgatás látott napvilágot a Jobbikkal való kapcsolatomról. Ebben a közleményben szeretném összegezni a témával összefüggő legfontosabb gondolataimat. Megtekintésre ajánlok egy videófelvételt is, amelyen a párttal való kapcsolatom történetéről és arról az eredeti, közös értékrendről beszélek, amely számomra változatlanul fontos, s amelytől a Jobbik eltávolodott. A felvétel itt látható:

https://www.youtube.com/watch?v=zthPU4Z4mgs

A publikációk egy része azzal vádol, hogy azért támogatom Magyarország bevándorlás-ellenes politikáját, és azért bírálom a Jobbik látványos közeledését a balliberális oldalhoz, mert a párt nem kíván jelölni a 2019-es EP választáson, és ezért „megsértődtem”, mi több, a Fideszben szeretném folytatni politikai pályafutásomat. Ezek a vádak azért elkeserítőek, mert azt sugallják: ma Magyarországon egy politikus csak személyes érdekei által motiváltan dönthet, illetve cselekedhet. Úgy gondolom, hogy az erkölcsileg felnőtt ember rendelkezik egy szilárd belső lelkiismerettel és értékrenddel. Döntési helyzetekben ez ad számára iránymutatást, nem pedig az aktuális „hasznosság”. (Ez egyébként - álláspontom szerint - az „erkölcsileg felnőtt politikai párt” fogalmi eleme is.)

Az 1956-as Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján lezajlott tömeges és kirívó súlyú emberi jogi jogsértésekkel szembeni fellépésem tett ismertté a magyar közéletben. E jogsértéseket a balliberális politikusok, „értelmiségiek”, újságírók - kevés kivétellel - azóta is tagadják, illetve bagatellizálják. Nem ismerték el felelősségüket, nem kértek bocsánatot a magyar nemzet méltóságának sárbatiprásáért. Ennélfogva nem tudok egyetérteni azzal, hogy a Jobbik, mint „2006-os párt” látványosan közeledik ezekhez az erőkhöz. Nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy olyan politikai erők szövetkezzenek a 2018. évi választásokra, illetve Magyarország irányítására, akiket semmi más nem köt össze, mint a Fidesz és Orbán Viktor elleni szenvedélyes gyűlölet. Hasonlóképpen nem értek egyet az EU migrációs politikája miatti, Magyarországra leselkedő veszély eljelentéktelenítésével, s a nemzetben gondolkodást leváltani szándékozó „nyílt társadalom-terv” (egyszerűsítve: Soros-terv) létének tagadásával.

Mivel nevem és személyem az utóbbi közel tíz évben összekapcsolódott a Jobbikéval, szükségesnek tartom világossá tenni: ellenzem ezeket a folyamatokat, illetve a Jobbik szerepvállalását e folyamatokban. Szükségesnek tartom leszögezni: sem az ezzel kapcsolatos döntésekbe, sem egyéb érdemi döntésekbe legalább három éve nem von be a párt, így azokért felelősséget vállalni nem tudok. (Néhány, inkább „reprezentációs jellegű” találkozásom volt a párt vezetőivel és képviselőivel, de hangsúlyozom: semmiféle érdemi döntésbe nem vontak be.)

Hiszem, hogy a pénz-és profitközpontúság helyett ember- és közösségközpontúságot hirdető, a nemzet érdekeit mindenek fölöttinek valló, a magyarok emberi méltóságát és nemzeti büszkeségét az elszakított területeken és a csonka-országban egyaránt erősíteni szándékozó eredeti programunkat igen sok választópolgár szívéhez el lehetett volna juttatni. Az lett volna a helyes út a Jobbik szavazótáborának növeléséhez, ha - ugyanúgy, mint a kezdetekkor tettük - szenvedéllyel és szeretettel, „szívtől szívig” politizálunk és a bármely okból baloldalra szavazókat meggyőzzük saját értékrendünk helyességéről. Elfogadhatatlan, ha ehelyett értékrendünk és elveink feladásával kérjük szavazataikat.

Európai parlamenti képviselői munkám mindenki számára követhető és ellenőrizhető honlapomon és Facebook oldalamon. Bárki meggyőződhet róla, hogy kezdettől fogva ugyanazokat az elveket és értékeket vallom, amelyeket a párt 2009. évi EP választási programjában közösen és választóink akaratával összhangban lefektettünk. Ezekben változatlanul hiszek, és ragaszkodom hozzájuk. Tekintettel arra, hogy a Jobbik vezetősége az eredeti elveket és értékrendet feladta, a jelenlegi helyzetben nem is vállalnék színeikben képviselőjelöltséget vagy egyéb politikai tisztséget. Az elmúlt közel tíz év bebizonyította számomra, hogy a „pártokrácia” keretei között való közéleti szereplés nem összeegyeztethető a személyiségemmel és lelkiismeretemmel. Ha a magyar jogszabályok lehetőséget adnának arra, hogy egyénileg bármely párttól függetlenül induljak a 2019-es EP választáson, valószínűleg megtenném, hiszen úgy érzem, szükség lenne a munkámra. Ilyen jogszabályi lehetőség azonban nincs. Politikai pártokkal nem szeretnék együttműködni − téves tehát az a feltevés, hogy a Fidesztől várok valamiféle felkérést. (Újságírói kérdésre mondtam azt, hogy - számos más jogászi munkakör mellett - az alkotmánybírói hivatást is el tudom adott esetben képzelni. Ez azonban egy percig sem jelenti azt, hogy egy alkotmánybírói jelölésért bármit is engednék elveimből és értékrendemből.)

Politikai pályafutásom tehát - s ennyiben igazak a találgatások - 2019-ben véget ér. Jogászi és egyetemi oktatói hivatásomat rajongva szeretem, így örömmel térek vissza egyetemi docensi munkakörömbe, ahol egyébként jelenleg is dolgozom, fizetés nélküli szabadságom alatt, képviselői munkám mellett. Ha a sors úgy hozza, szívesen végzek majd másféle jogászi munkát is. Továbbra is minden lehetőséget meg fogok ragadni arra, hogy Magyarország és a magyar emberek méltóságáért és jogaiért tevékenykedjek.

Mandátumom hátralevő másfél évében a tőlem megszokott módon fogom képviselni azokat az értékeket és elveket, amelyekért 2008-ban elvállaltam az akkor kb. 2%-os támogatottságú Jobbik Magyarországért Mozgalom felkérését nemzeti érdekeink uniós szintű érvényre juttatására. Kérem, hogy kövessék munkámat a www.morvaikrisztina.hu honlapomon, illetve a Facebook oldalamon, és megosztásaikkal segítsenek abban, hogy felszólalásaimat, írásaimat és videó anyagaimat minél többen megismerjék.

A Jobbikkal való kapcsolatomról több interjút nem szeretnék adni - érdemi képviselői és nemzeti jogvédői munkámmal összefüggésben azonban természetesen bármikor állok a sajtó, a nyilvánosság rendelkezésére.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Morvai Krisztina
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=zthPU4Z4mgs&w=320&h=266]


Margit Zoltán
2017.12.01.


Számos hír és találgatás látott napvilágot a Jobbikkal való kapcsolatomról. Ebben a közleményben szeretném összegezni a témával összefüggő legfontosabb gondolataimat. Megtekintésre ajánlok egy videófelvételt is, amelyen a párttal való kapcsolatom történetéről és arról az eredeti, közös értékrendről beszélek, amely számomra változatlanul fontos, s amelytől a Jobbik eltávolodott. A felvétel itt látható:

https://www.youtube.com/watch?v=zthPU4Z4mgs

A publikációk egy része azzal vádol, hogy azért támogatom Magyarország bevándorlás-ellenes politikáját, és azért bírálom a Jobbik látványos közeledését a balliberális oldalhoz, mert a párt nem kíván jelölni a 2019-es EP választáson, és ezért „megsértődtem”, mi több, a Fideszben szeretném folytatni politikai pályafutásomat. Ezek a vádak azért elkeserítőek, mert azt sugallják: ma Magyarországon egy politikus csak személyes érdekei által motiváltan dönthet, illetve cselekedhet. Úgy gondolom, hogy az erkölcsileg felnőtt ember rendelkezik egy szilárd belső lelkiismerettel és értékrenddel. Döntési helyzetekben ez ad számára iránymutatást, nem pedig az aktuális „hasznosság”. (Ez egyébként - álláspontom szerint - az „erkölcsileg felnőtt politikai párt” fogalmi eleme is.)

Az 1956-as Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján lezajlott tömeges és kirívó súlyú emberi jogi jogsértésekkel szembeni fellépésem tett ismertté a magyar közéletben. E jogsértéseket a balliberális politikusok, „értelmiségiek”, újságírók - kevés kivétellel - azóta is tagadják, illetve bagatellizálják. Nem ismerték el felelősségüket, nem kértek bocsánatot a magyar nemzet méltóságának sárbatiprásáért. Ennélfogva nem tudok egyetérteni azzal, hogy a Jobbik, mint „2006-os párt” látványosan közeledik ezekhez az erőkhöz. Nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy olyan politikai erők szövetkezzenek a 2018. évi választásokra, illetve Magyarország irányítására, akiket semmi más nem köt össze, mint a Fidesz és Orbán Viktor elleni szenvedélyes gyűlölet. Hasonlóképpen nem értek egyet az EU migrációs politikája miatti, Magyarországra leselkedő veszély eljelentéktelenítésével, s a nemzetben gondolkodást leváltani szándékozó „nyílt társadalom-terv” (egyszerűsítve: Soros-terv) létének tagadásával.

Mivel nevem és személyem az utóbbi közel tíz évben összekapcsolódott a Jobbikéval, szükségesnek tartom világossá tenni: ellenzem ezeket a folyamatokat, illetve a Jobbik szerepvállalását e folyamatokban. Szükségesnek tartom leszögezni: sem az ezzel kapcsolatos döntésekbe, sem egyéb érdemi döntésekbe legalább három éve nem von be a párt, így azokért felelősséget vállalni nem tudok. (Néhány, inkább „reprezentációs jellegű” találkozásom volt a párt vezetőivel és képviselőivel, de hangsúlyozom: semmiféle érdemi döntésbe nem vontak be.)

Hiszem, hogy a pénz-és profitközpontúság helyett ember- és közösségközpontúságot hirdető, a nemzet érdekeit mindenek fölöttinek valló, a magyarok emberi méltóságát és nemzeti büszkeségét az elszakított területeken és a csonka-országban egyaránt erősíteni szándékozó eredeti programunkat igen sok választópolgár szívéhez el lehetett volna juttatni. Az lett volna a helyes út a Jobbik szavazótáborának növeléséhez, ha - ugyanúgy, mint a kezdetekkor tettük - szenvedéllyel és szeretettel, „szívtől szívig” politizálunk és a bármely okból baloldalra szavazókat meggyőzzük saját értékrendünk helyességéről. Elfogadhatatlan, ha ehelyett értékrendünk és elveink feladásával kérjük szavazataikat.

Európai parlamenti képviselői munkám mindenki számára követhető és ellenőrizhető honlapomon és Facebook oldalamon. Bárki meggyőződhet róla, hogy kezdettől fogva ugyanazokat az elveket és értékeket vallom, amelyeket a párt 2009. évi EP választási programjában közösen és választóink akaratával összhangban lefektettünk. Ezekben változatlanul hiszek, és ragaszkodom hozzájuk. Tekintettel arra, hogy a Jobbik vezetősége az eredeti elveket és értékrendet feladta, a jelenlegi helyzetben nem is vállalnék színeikben képviselőjelöltséget vagy egyéb politikai tisztséget. Az elmúlt közel tíz év bebizonyította számomra, hogy a „pártokrácia” keretei között való közéleti szereplés nem összeegyeztethető a személyiségemmel és lelkiismeretemmel. Ha a magyar jogszabályok lehetőséget adnának arra, hogy egyénileg bármely párttól függetlenül induljak a 2019-es EP választáson, valószínűleg megtenném, hiszen úgy érzem, szükség lenne a munkámra. Ilyen jogszabályi lehetőség azonban nincs. Politikai pártokkal nem szeretnék együttműködni − téves tehát az a feltevés, hogy a Fidesztől várok valamiféle felkérést. (Újságírói kérdésre mondtam azt, hogy - számos más jogászi munkakör mellett - az alkotmánybírói hivatást is el tudom adott esetben képzelni. Ez azonban egy percig sem jelenti azt, hogy egy alkotmánybírói jelölésért bármit is engednék elveimből és értékrendemből.)

Politikai pályafutásom tehát - s ennyiben igazak a találgatások - 2019-ben véget ér. Jogászi és egyetemi oktatói hivatásomat rajongva szeretem, így örömmel térek vissza egyetemi docensi munkakörömbe, ahol egyébként jelenleg is dolgozom, fizetés nélküli szabadságom alatt, képviselői munkám mellett. Ha a sors úgy hozza, szívesen végzek majd másféle jogászi munkát is. Továbbra is minden lehetőséget meg fogok ragadni arra, hogy Magyarország és a magyar emberek méltóságáért és jogaiért tevékenykedjek.

Mandátumom hátralevő másfél évében a tőlem megszokott módon fogom képviselni azokat az értékeket és elveket, amelyekért 2008-ban elvállaltam az akkor kb. 2%-os támogatottságú Jobbik Magyarországért Mozgalom felkérését nemzeti érdekeink uniós szintű érvényre juttatására. Kérem, hogy kövessék munkámat a www.morvaikrisztina.hu honlapomon, illetve a Facebook oldalamon, és megosztásaikkal segítsenek abban, hogy felszólalásaimat, írásaimat és videó anyagaimat minél többen megismerjék.

A Jobbikkal való kapcsolatomról több interjút nem szeretnék adni - érdemi képviselői és nemzeti jogvédői munkámmal összefüggésben azonban természetesen bármikor állok a sajtó, a nyilvánosság rendelkezésére.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Morvai Krisztina
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=zthPU4Z4mgs&w=320&h=266]


Margit Zoltán
2017.11.01.


A megdícsőült lelkek napjának mottója:
"Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat"












Margit Zoltán
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=WD3Pjw8bVfQ&w=320&h=266]
Margit Zoltán
2017.11.01.


A megdícsőült lelkek napjának mottója:
"Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat"












Margit Zoltán
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=WD3Pjw8bVfQ&w=320&h=266]
Margit Zoltán
2017.10.29.



A nyári időszámítás (angol rövidítése: DST) széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza kell állítani az órákat.

Az USA-ban a nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályai 2007-ben megváltoztak: az őszi időszakot 1 hónappal meghosszabbították. A módosítástól az energiafelhasználás további csökkenését várják. Ha ez nem következik be, visszaállnak a jelenlegi rendszerre. Az USA nyári időszámítási időszaka: március második vasárnapján (2007-ben március 11.), hajnali 2:00-kor kezdődött, és november első vasárnapján (2007-ben november 4.) hajnali 2:00-kor ért véget.

Jelölése: általában az addig használt időzóna utáni „ST” betűkkel történik, például Európában a téli CET helyett nyáron CEST van érvényben (az „ST” eredete: „summer time”, vagyis „nyári idő”).
Addig volt érdekes a történet amíg a jónép egy műszakban dolgozott, ma a többműszakos munkarenddel semmi értelme nincs az óra átállításnak. Az országok energia fogyasztása csak növekszik évről évre, mivel megújjúló energiáról beszélünk (víz, szél, nap, atom...) az egésznek spekulatív hatása van a népesség félrevezetése célját szolgálja.


2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást.  Az új moszkvai idő az addigi nyári idő (UTC+3) lett.  Fehéroroszország ugyanígy járt el, Ukrajna parlamentje végül elutasította az óraátállítás eltörlését. 2014-ben Oroszország a rossz tapasztalatok miatt visszatért az állandó téli időszámításhoz (óraátállítás továbbra sincs).
Addig volt érdekes a történet amíg a jónép egy műszakban dolgozott, ma a többműszakos munkarenddel semmi értelme nincs az óra átállításnak. Az országok energia fogyasztása csak növekszik évről évre, mivel megújjúló energiáról beszélünk (víz, szél, nap, atom...) az egésznek spekulatív hatása van a népesség félrevezetése célját szolgálja. 
Valójában a gazdaság a legnagyobb energiafaló a politika meg az egyszerű polgárt állítja be energia pazarlónak. Nyáron a "trópusi" meleg elviselése végett hűt a szerencsétlen télen meg fűt... 
Mivel megújjúló energiáról beszélünk hangsúlyosan a hálózat karbantartása meg a kiaknázásra elfogyasztott energia a költség a többi tiszta profit, de ezt már Tesla is felismerte , amikor a váltóáram cikázott a feje felett, addig Edison meg agyon veretett egyenárammal egy elefántot... 
Addig még a spekulációnak haszna van a történetből, addig tekergetni fogjuk óráinkat ide-oda. Az időt az ember találta ki, a világmindenség meg megy a saját törvényszerűsége mezsgyéjén, bár az ember gyarló kapzsiságától vezérelve Istenként szeret e történetben tetszelegni, míg az idő és tér ezt néki megengedi.
Száz szónak is egy a vége, az órát háromról kettőre kell vissza állítani, ha nem akarunk lekésni az őrült rohanásról! 
Margit Zoltán 
[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=uT3SBzmDxGk&w=320&h=266]

Ezeket a cikkeket olvastad már?