Margit Zoltán
2019.05.11.
(Fotó:S4C.news)
„Nem kell Isten, csak az élvezetek!”

Megkockáztatom: ahogy az egyre erősödő migránssimogatás ügyében, úgy az egyszer csak lángra lobbanó Istenhajlékok esetében is javában zajlik az úgynevezett politikai érzékenyítés: ne tekintsd világra szóló szenzációnak, és ne gerjedj azonnal haragra, hanem szoktassad buzgón a szemedet a látványhoz, mert ami most van, az még csak a kezdet, a válogatott szörnyűségek majd ezután következnek. Ha valahol a nagyvilágban, tőlünk távol megrongáltak egy templomot, nemigen szörnyülködtünk, nem sirattuk el, balgán azt hittük, bennünket nem érinthet érzékenyen, mert nem a mi templomunkról van szó, nem a mi tragédiánk.


Talán a Notre Dame tornyának látványos lángolása volt az a kellemetlenül csörömpölő vekker, ami a szunyókálásából felriasztotta és talán meg is rendítette a keresztény Európa humánusabbik felét, és gőzerővel beindult az adakozás a székesegyház újjáépítésére.

A külső máz még kell, de a lényeg már nem!


A szabadkai születésű teológus-lelkipásztor, az óbecsei Árpád-házi Szent Margit Plébánia vezetője, Világos Miklós ekképpen foglalta össze gondolatait – éppen a templomtűz idején – a nyugati ember látszatokba kapaszkodó képmutatásáról:


Órák óta a párizsi Miasszonyunk Érseki Főtemplom elhamvadása folyik még a csapból is. Azt harsogják mindenfelől, hogy a nyugati kereszténység 850 éves szimbóluma pusztul most el, miközben elfelejtkeznek arról, hogy azt a bizonyos eredeti templomot, ami valóban szimbólum lehetne, erősen meggyalázta és súlyosan károsította a csőcselékből összeragadt senkiházi csürhe "nagy" francia forradalma...

Nem emlékszem, hogy ekkora nagy felháborodás lett volna 2014-ben, mikor Moszul mellett felrobbantották Irak legrégibb keresztény monostorát, az 1400 éves (nem csak 850, hanem 1400 éves!!!) Szent Illés-monostort.

Attól se csöpögött a média, sem a közösségi oldalak 2004-ben, hogy egy bizonyos pogrom idején teljesen kiégett Prizren ortodox püspökének széktemploma (s vele együtt 500, 600,700 éves templomok pusztultak el abban a bizonyos tartományban), ami semmivel nem volt fiatalabb, mint a forradalom után újjáépített Notre Dame... Ráadásul rangja ugyanaz volt: egy apostolutód trónszékének temploma.

Kínától, a Közel-Keleten és Észak-Afrikán át Nyugat-Európáig és Észak-Amerikáig százával zárják be és rombolják le a templomokat, vagy alakítják át őket kocsmává, hotellé, lakásokká, könyvtárakká, stb. Az imádságnak házait, az Istennek hajlékait meggyalázzák, messze elkerülik, semmire sem becsülik, s az nem baj, mert a felvilágosult, s ezzel együtt mérhetetlenül fel is fuvalkodott, de egyszersmind végtelenül elbutult jóléti embernek nem kell Isten, csak az élvezetek.... Ha tele van a hasa, ha kielégül a "csúnyája", akkor a többi őt már ugyan nem érdekli...

De a párizsi Miasszonyunk Főtemplomot most mindenki nagyon, de nagyon sajnálja. Mert ez egyesek szerint a nyugat szimbóluma... És, ha jól átgondoljuk, tényleg az!!! Egy csoda hamvad el ma este a lángokban, s egy csoda hamvad el mostanság nyugaton is. A keresztény civilizáció egy messzemenően kiemelkedő dolog volt az emberiség történetében, de épp azon a nyugaton, ahol ez a kőtemplom is áll, ez a csodás nyugati civilizációs remekmű úgy hamvad el, amint Párizs főtemplomának tetőszerkezete... Csak hát, a civilizációnk, erkölcsünk, értékrendünk elhamvadásán ugyanazok, akik a templomot most siratják, már nem sajnálkoznak... A látszat, a külső máz még kell, de a lényeg már nem. Párizs főtemplomát sajnáljuk, mert szép és ragyogó volt mostanáig, de a lényeg, ami miatt az egykor felépült, vagyis az egyetlen és örök Isten dicsérete már a legtöbbeknek semmit nem jelent...
Igazi képmutató az európai ember...

Tíz hónap alatt ezek a templomok gyulladtak ki Franciaországban:

2019. április 21.: Notre Dame de Grâce, Eyguièresben
2019. április 15. : Notre Dame Párizsban
2019. március: Saint Sulpice Párizsban
2019. február: Lavaur katedrális
2019. január: Saint Jacques Grenoblében
2019. január: Sacred Heart templom Angoulême-ban
2018. október: Saint Jean du Bruel
2018. augusztus: Villeneuve d'Amont templom
2018. július: Sainte Thérèse Rennes-ben
2018. június: Notre Dame de Grâce Revelben





„Mi a tüzet oltottuk, a rendőrök pedig nevetgéltek”

A Horvátországban élő magyarok az emberi barbárság ilyen megnyilvánulásával már korábban szembesültek. A 90-es évek délszláv testvérháborúinak idején láttak lánctalpas hadoszlopot végigdübörögni a csendes, békés kis falvak utcáin, földig rombolt házakat, temetetlen holttesteket, ágyúval szétlőtt, felgyújtott templomokat. Több faluban is megtapasztalták, a saját szemükkel láthatták, nézhették végig, miként ég le a templomuk. Elgondolkodtató, milyen lélek és milyen fondorlatos, kegyetlen módon veszi rá az embert arra, hogy Isten háza ellen forduljon, hogy abban lássa a legfőbb rosszat.


1993. január 12-ének éjszakáján felgyújtották a laskói református templomot.

A faluban szolgáló id. Csáti Szabó Lajos tiszteletes úr szavait idézem az újvidéki Nagy Margit Pislogó mécses című könyvéből: Innen lőtték Eszéket, öt hatalmas 155 milliméteres ágyúból. (…) A parókiától 100 méterre 300 tartalékos katonát szállásoltak be. Minden három hónapban váltották őket. Főleg vajdaságiak, magyarok is voltak köztük. Egyik váltásban két zentai tanítói is volt, amikor nem voltak szolgálatban, jöttek istentiszteletre. (…) Elvittek beszélgetésre, meggyötörtek. Felgyújtották a templomunkat, a bellyei templom is leégett akkoriban. Itt ünnepelték a szerbek a pravoszláv újévet úgy, hogy felgyújtották a templomot. A rendőrállomás itt volt szemben a templommal, éjjel-nappal őrszem állt kint, tehát a rendőrség keze is benne volt. Nem volt áramunk, nem volt vizünk. Éjjel történt, a telefon is csak a faluban működött. A feleségem a faluból felhívta az embereket, jöjjenek, mert ég a templom. A faluból mindenki hozta vödrökben a vizet, oltották a tüzet, a rendőrök közben nevetgéltek a templomban. Az jelentették nekik, hogy nincs semmiféle tűz. (…) Amikor vége lett a háborúnak, próbáltuk kimeszeltetni, mert már nem tudtuk nézni ilyen állapotban a templomunkat. Mivel nem kértünk engedélyt a műemlékvédő hivataltól, le akarták állítani a munkát. Nem volt meg az engedély, egyébként annyiba került volna a dokumentáció, mint a templom felújítása. Bíróságra vitték a dolgot, a bíró megkérdezte, hogy melyik párthoz tartozom. Mondtam, hogy egyikhez sem. Tudta, hogy két magyar párt van az országban. „Látja, ez a baj, megvédték volna, máskor ne tegyen ilyet!” – figyelmeztetett „jóindulatúan”.



Még Eszéken is látták az óriási bellyei tüzet

A bellyei templom 1992. augusztus 20-án égett le. Ugyancsak Csáti Szabó Lajosnyilatkozta az esettel kapcsolatban:

Ez a templom a háború előtt gyönyörű volt.(…) Nem akartam elhinni a történteket, amíg a saját szememmel nem láttam. Amikor körbejártam a templom leomlott falait és végigsétáltam a még meleg tetőmaradványokon, melyek még mindig füstölögtek, akkor szembesültem igazán a vandalizmus eredményével. Évekkel később hallottam egy gyülekezeti tagtól, hogy még Eszéken is látták az óriási tüzet, de csak később tudták meg, hogy a templom lángolt.
A honvédő háború után éveken keresztül néztük a templom romjait, ahol valaha az istentiszteleteket tartottuk. Lassan kezdtük elveszíteni a reményt, hogy ez a templom valaha újjáépül. Azonban a Jóisten nem engedte, hogy a templom romhalmaz maradjon.



A három harang és a négy toronyóra a mélybe zuhant




A kórógyi templom képei



Kanalas Erzsébet, a kórógyi lelkész felesége írja a 2017-ben kiadott Református Évkönyvben: 1991. szeptember 29-én fél tizenkettőkor támadás érte Kórógyot, pontosabban a kórógyi református templomot. Ágyútalálat érte a templomtornyot, ennek következtében az beomlott, a fölső része a toronysisakkal együtt teljesen eltűnt: darabjai szanaszét repültek, a három harang és mind a négy toronyóra a mélybe zuhant. (…) Gyöke Józsefnek, a gyülekezet gondnokának és Szöllőskei Jánosnak, gyülekezeti pénztárosnak jutott őrhelyül a templomtorony. (…) Aztán egyszerre csak óriási robajlás hallatszott, és már dőlt is minden rájuk, és repült minden szanaszét. A detonáció Gyöke József gondnokot kivágta a toronyablakon, a mélybe zuhant, és földet ért testére ráesett az egyik toronyóra, annak mutatója pedig a mellkasába szúródott. Azonnal szörnyethalt. A másikuk, Szöllőskei János fönnakadt a torony lépcsőjén, és életben maradt.



A szétlőtt tornyú szentlászlói templom

A szomszédos falu, Szentlászló református templomát két nappal később lőtték szét a megszállók.
Sokat töprengtem azon, hogy lehetne a nyomára bukkanni annak a vajdasági magyar katonának, aki a kórógyi templomot a tankjából megcélozta. Egyáltalán milyen ember lehet az, aki az ágyú csövét egy templomra irányítja? Kényszer hatására tette? Vagy részegen? Mögötte ült egy szerb katona, a felettese, aki pisztolyt szorított a tarkójához? Kell-e csodálkozni azon, ha még a papok is meginognak a hitükben, és félelmükben elmenekülnek, amikor azt látják, hogy a területükre érkezett barbárok számára semmi sem szent, a templomokat felgyújtják, lövik, ágyúzzák?!


Szabó AngélaAddig is...

Egynap alatt 10 templomot gyújtottak fel Etiópiában...

Továbbra is...


[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=5fyT8jSc8V4&w=320&h=266]
Margit Zoltán
2011.11.12.

„Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.
Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan,
s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon:már rágondolva reszketek legottan...” 
Az 1300-ban harmincöt éves Dante korának szánalmas politikai helyzetén elkeseredve kezdett hozzá a „Divina Commedia” című művének. Ekkoriban Dante szülővárosa, Firenze a fehér (Vieri dei Cerchi) és a fekete guelfek (Donati) harcának színtere volt – mindeközben Itália szerte a világi és az egyházi hatalmak harca dúlt...
Dante Domenico di Michelino Duomo Florence
A mű szerkezetét a hármas szám és annak többszörösei határozzák meg: három könyvre tagolódik, mindegyik könyv 33 éneket tartalmaz, így a bevezetővel együtt összesen 100 énekből áll. A pokol, a purgatórium és a paradicsom háromszor három részből állnak: 9 körből, 9 gyűrűből, illetve 9 égből. Az egész művet a rend, a rendszeresség jellemzi, a sorok száma is nagyságrendileg azonos a három könyvben: 4720 jut az elsőre, 4755 a másodikra és 4758 a harmadik részre...
Első felvonás: A pokol - Inferno
A hármas szám jellemzi a szabadkai "kulturális forradalmat" is. Sorjában a szerepek kiosztása: Az egyes számú szerep Presszburger Csabáé (Magyar Szó - ex főszerkesztő), kettes számú Mihók Rudolfé (Pannon Tv - ex menedzsere), hármas számú szerep a főszerep Kovács Frigyesé (magyar társulat felfüggesztett: színésze, rendezője) ...és az egész művet körbefonja a média stratégia, mint a mű forgatókönyve! A pokol egy kisebbségi létbe szorult népességre kiosztva, pedig egyszerű a leosztás és a kiosztás, a hozzá nem értő döntnökök-ülnökök fejében mindenki lecserélhető és kicserélhető, ...mindenki? Kicsit kezd körvonalazódni a "stratégia" arról, hogy mi folyik itt: a "szakajtónyi" magyarság demokratikus szolgasorsba való döntése, -a politika piacán való alkuba bocsájtásának jól pénzesítése...és a cél szentesíti az eszközt! Miért történik mindez? Egyszerű a válasz: pozíció féltés és hatalomtartás, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai. (Mt – 26,31) régi recept ugyebár, mert a megvert pásztoron mindenki megbotránkozik, ahogy Jézusban is megbotránkoztak azon az éjszakán...
Kovács Frigyes és a katedrális,. az a katedrális, amely építésében megtorpant és egyszer talán kisebb lesz, mint a nekifutás pillanatában, de most ne a katedrálissal foglalkozzunk, hanem azzal, ami a szinfalak mögött zajlik, mert egyenlőre hivatalos megszólítása a történetnek nincs, de Szabadka utcáin már beszélnek a műről a "Divina Commedia Subotica"-ról...
Egy kedves blogolvasóm ellátott némi információval, hogy valójában igen is zajlik az élet a magyar társult háza táján, melyet egy levéllel is megerősített! Az igazság voltát egyszer valaki vagy megmagyarázza, vagy cáfolja, de egyértelműen a nagy közérdeműt érdekli a tragikomédia a "Divina Commedia Subotica"!
Az utcákon suttognak egymilliós értékű "butikos" vásárlásról, amely talán nem is ért annyit, és rendőrség már nyomoz az ügyben... Regélnek arról is, hogy építkezések folynak, igaz nem ott ahol kellene és a kegyben járók is szépen költekeznek új gépjárművekre...Olvadnak a pályázati eszközök, dagadnak a zsebek? Társrendezőt is szerződtettek, holott a déli-végeken is téblábol egy-kettő szabad-kapacitású rendező...és a Marsra kívánnak bennünket vajdasági magyarokat, hm, nos, ezt tudjuk!
Jézus is feltette a kérdést: Mi az igazság?
A levél, amennyiben valós, mélyen megbotránkoztató különösebb kommentárt nem fűznék hozzá, amíg végre valahára nem kapunk választ, arra, hogy mi történik Kovács Frigyessel, aki a munkahelyének felmondására készül, mert nem tudja elviselni a nyomás gyakorlást ellene...

Íme a társulatigazgató által neki címezett levél:

Frigyes Kovács
06 October
Frigyes Kovács

Kedvesem!
Vagy inkább Apa!
Mert apámként tekintettem rád egészen eddig a pillanatig. De ez most bennem végérvényesen és visszavonhatatlanul összetört.
Ennek okozója a B......-ügy, azaz a Lacit fenyegető borzalmas levelek sorozata, és az így keltett rossz érzés és félelem, rettegés – nem csak a tettlegességtől, hanem akár csak a találkozás kellemetlenségeitől – nem csak a Laciban, hanem szinte az egész társulatban. Sajnos nem ez az első eset, hogy félelem keletkezett miattad a társulatban...
Azt gondolom, hogy így ember nem viselkedhet, még akkor sem, ha az apám.
Innentől kezdve minden kapcsolatot – úgy szakmai mint magánemberi kapcsolatot – megszakítok veled. „Mert nem lehet beszarva élni.”
Az ügyet átadtam a főigazgatónőnek, és kértem minden folyó és jövőbeni színházi munkád felfüggesztését. Döntéséről, illetve az Igazgatóbizottság döntéséről (mert oda került az ügy) majd ő tájékoztat. Mindenesetre én nem számolok veled innentől kezdve.
Olyan helyzetet teremtettél, ahonnan nincs tovább, legalábbis együtt semmiképpen.
Amennyiben részedről vagy a környezetedben lévők részéről bárkit (a társulatból, vagy a színház környékéről, vagy a Lacit) további inzultus ér – akár írásban, telefonon vagy személyesen – akkor a fenyegető leveleidet nyilvánosságra hozom, és a rendőrséghez fordulok.
Ezentúl kérlek tekints rám úgy, mintha nem is találkoztunk volna soha, és így én „még csak kívülről sem ismertem volna meg a színházat”. Tekints rám úgy, mintha egy keményfejű bánáti parasztgyerekből lett autószerelő lennék.
Kerüljük egymás társaságát, mindkettőnknek így lesz jobb.
Békés életet,
(név szerinti-aláírás)
társulatigazgató(...)
A vezetőinket, választottainkat és valasztatlainkat, is csakis a jó szándék vezérel és nekünk, vajdasági magyaroknak a legjobbat szeretnék biztosítani, csak, hogy ők maradjanak a felettünk lévő hatalom tartói, úgy egy Isteni magaslaton! Stílusosan illik Dante-val is zárni a sorokat, ha-már az első felvonás a pokol volt! Jótanácsát megszívlelni és átgondolni, így a "módszer-változtatások" előtt, miszerint: „Pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”... Vigyázzunk a kövekre, kavicsokra, téglákra és bölcsen döntsük el, hogy kinek fogjuk sorsunkat a kezébe adni, mert az építő és a bontó is jó szándékkal teszi a dolgát még a szabadkai színházban is...

...E titkos úton át a mester és én
visszaindultunk világos világba;
s a pihenésre gondolni se késvén,
kusztunk föl, ő elől és én nyomába,
míg a sok szépből, melyet az ég hordoz
láttam egynémit, egy kis karikába:
és így jutottunk ki a csillagokhoz.

Függönyt le - TAPS!Margit Zoltán
Kapcsolódó: 


1.) Kovács Frigyes és a katedrális

2.) Mekkora is lesz a színház épülete?


Léphaft Pál
Margit Zoltán
2011.11.12.

„Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.
Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan,
s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon:már rágondolva reszketek legottan...” 
Az 1300-ban harmincöt éves Dante korának szánalmas politikai helyzetén elkeseredve kezdett hozzá a „Divina Commedia” című művének. Ekkoriban Dante szülővárosa, Firenze a fehér (Vieri dei Cerchi) és a fekete guelfek (Donati) harcának színtere volt – mindeközben Itália szerte a világi és az egyházi hatalmak harca dúlt...
Dante Domenico di Michelino Duomo Florence
A mű szerkezetét a hármas szám és annak többszörösei határozzák meg: három könyvre tagolódik, mindegyik könyv 33 éneket tartalmaz, így a bevezetővel együtt összesen 100 énekből áll. A pokol, a purgatórium és a paradicsom háromszor három részből állnak: 9 körből, 9 gyűrűből, illetve 9 égből. Az egész művet a rend, a rendszeresség jellemzi, a sorok száma is nagyságrendileg azonos a három könyvben: 4720 jut az elsőre, 4755 a másodikra és 4758 a harmadik részre...
Első felvonás: A pokol - Inferno
A hármas szám jellemzi a szabadkai "kulturális forradalmat" is. Sorjában a szerepek kiosztása: Az egyes számú szerep Presszburger Csabáé (Magyar Szó - ex főszerkesztő), kettes számú Mihók Rudolfé (Pannon Tv - ex menedzsere), hármas számú szerep a főszerep Kovács Frigyesé (magyar társulat felfüggesztett: színésze, rendezője) ...és az egész művet körbefonja a média stratégia, mint a mű forgatókönyve! A pokol egy kisebbségi létbe szorult népességre kiosztva, pedig egyszerű a leosztás és a kiosztás, a hozzá nem értő döntnökök-ülnökök fejében mindenki lecserélhető és kicserélhető, ...mindenki? Kicsit kezd körvonalazódni a "stratégia" arról, hogy mi folyik itt: a "szakajtónyi" magyarság demokratikus szolgasorsba való döntése, -a politika piacán való alkuba bocsájtásának jól pénzesítése...és a cél szentesíti az eszközt! Miért történik mindez? Egyszerű a válasz: pozíció féltés és hatalomtartás, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai. (Mt – 26,31) régi recept ugyebár, mert a megvert pásztoron mindenki megbotránkozik, ahogy Jézusban is megbotránkoztak azon az éjszakán...
Kovács Frigyes és a katedrális,. az a katedrális, amely építésében megtorpant és egyszer talán kisebb lesz, mint a nekifutás pillanatában, de most ne a katedrálissal foglalkozzunk, hanem azzal, ami a szinfalak mögött zajlik, mert egyenlőre hivatalos megszólítása a történetnek nincs, de Szabadka utcáin már beszélnek a műről a "Divina Commedia Subotica"-ról...
Egy kedves blogolvasóm ellátott némi információval, hogy valójában igen is zajlik az élet a magyar társult háza táján, melyet egy levéllel is megerősített! Az igazság voltát egyszer valaki vagy megmagyarázza, vagy cáfolja, de egyértelműen a nagy közérdeműt érdekli a tragikomédia a "Divina Commedia Subotica"!
Az utcákon suttognak egymilliós értékű "butikos" vásárlásról, amely talán nem is ért annyit, és rendőrség már nyomoz az ügyben... Regélnek arról is, hogy építkezések folynak, igaz nem ott ahol kellene és a kegyben járók is szépen költekeznek új gépjárművekre...Olvadnak a pályázati eszközök, dagadnak a zsebek? Társrendezőt is szerződtettek, holott a déli-végeken is téblábol egy-kettő szabad-kapacitású rendező...és a Marsra kívánnak bennünket vajdasági magyarokat, hm, nos, ezt tudjuk!
Jézus is feltette a kérdést: Mi az igazság?
A levél, amennyiben valós, mélyen megbotránkoztató különösebb kommentárt nem fűznék hozzá, amíg végre valahára nem kapunk választ, arra, hogy mi történik Kovács Frigyessel, aki a munkahelyének felmondására készül, mert nem tudja elviselni a nyomás gyakorlást ellene...

Íme a társulatigazgató által neki címezett levél:

Frigyes Kovács
06 October
Frigyes Kovács

Kedvesem!
Vagy inkább Apa!
Mert apámként tekintettem rád egészen eddig a pillanatig. De ez most bennem végérvényesen és visszavonhatatlanul összetört.
Ennek okozója a B......-ügy, azaz a Lacit fenyegető borzalmas levelek sorozata, és az így keltett rossz érzés és félelem, rettegés – nem csak a tettlegességtől, hanem akár csak a találkozás kellemetlenségeitől – nem csak a Laciban, hanem szinte az egész társulatban. Sajnos nem ez az első eset, hogy félelem keletkezett miattad a társulatban...
Azt gondolom, hogy így ember nem viselkedhet, még akkor sem, ha az apám.
Innentől kezdve minden kapcsolatot – úgy szakmai mint magánemberi kapcsolatot – megszakítok veled. „Mert nem lehet beszarva élni.”
Az ügyet átadtam a főigazgatónőnek, és kértem minden folyó és jövőbeni színházi munkád felfüggesztését. Döntéséről, illetve az Igazgatóbizottság döntéséről (mert oda került az ügy) majd ő tájékoztat. Mindenesetre én nem számolok veled innentől kezdve.
Olyan helyzetet teremtettél, ahonnan nincs tovább, legalábbis együtt semmiképpen.
Amennyiben részedről vagy a környezetedben lévők részéről bárkit (a társulatból, vagy a színház környékéről, vagy a Lacit) további inzultus ér – akár írásban, telefonon vagy személyesen – akkor a fenyegető leveleidet nyilvánosságra hozom, és a rendőrséghez fordulok.
Ezentúl kérlek tekints rám úgy, mintha nem is találkoztunk volna soha, és így én „még csak kívülről sem ismertem volna meg a színházat”. Tekints rám úgy, mintha egy keményfejű bánáti parasztgyerekből lett autószerelő lennék.
Kerüljük egymás társaságát, mindkettőnknek így lesz jobb.
Békés életet,
(név szerinti-aláírás)
társulatigazgató(...)
A vezetőinket, választottainkat és valasztatlainkat, is csakis a jó szándék vezérel és nekünk, vajdasági magyaroknak a legjobbat szeretnék biztosítani, csak, hogy ők maradjanak a felettünk lévő hatalom tartói, úgy egy Isteni magaslaton! Stílusosan illik Dante-val is zárni a sorokat, ha-már az első felvonás a pokol volt! Jótanácsát megszívlelni és átgondolni, így a "módszer-változtatások" előtt, miszerint: „Pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”... Vigyázzunk a kövekre, kavicsokra, téglákra és bölcsen döntsük el, hogy kinek fogjuk sorsunkat a kezébe adni, mert az építő és a bontó is jó szándékkal teszi a dolgát még a szabadkai színházban is...

...E titkos úton át a mester és én
visszaindultunk világos világba;
s a pihenésre gondolni se késvén,
kusztunk föl, ő elől és én nyomába,
míg a sok szépből, melyet az ég hordoz
láttam egynémit, egy kis karikába:
és így jutottunk ki a csillagokhoz.

Függönyt le - TAPS!Margit Zoltán
Kapcsolódó: 


1.) Kovács Frigyes és a katedrális

2.) Mekkora is lesz a színház épülete?


Léphaft Pál
Margit Zoltán
2011.11.12.

„Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.
Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan,
s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon:már rágondolva reszketek legottan...” 
Az 1300-ban harmincöt éves Dante korának szánalmas politikai helyzetén elkeseredve kezdett hozzá a „Divina Commedia” című művének. Ekkoriban Dante szülővárosa, Firenze a fehér (Vieri dei Cerchi) és a fekete guelfek (Donati) harcának színtere volt – mindeközben Itália szerte a világi és az egyházi hatalmak harca dúlt...
Dante Domenico di Michelino Duomo Florence
A mű szerkezetét a hármas szám és annak többszörösei határozzák meg: három könyvre tagolódik, mindegyik könyv 33 éneket tartalmaz, így a bevezetővel együtt összesen 100 énekből áll. A pokol, a purgatórium és a paradicsom háromszor három részből állnak: 9 körből, 9 gyűrűből, illetve 9 égből. Az egész művet a rend, a rendszeresség jellemzi, a sorok száma is nagyságrendileg azonos a három könyvben: 4720 jut az elsőre, 4755 a másodikra és 4758 a harmadik részre...
Első felvonás: A pokol - Inferno
A hármas szám jellemzi a szabadkai "kulturális forradalmat" is. Sorjában a szerepek kiosztása: Az egyes számú szerep Presszburger Csabáé (Magyar Szó - ex főszerkesztő), kettes számú Mihók Rudolfé (Pannon Tv - ex menedzsere), hármas számú szerep a főszerep Kovács Frigyesé (magyar társulat felfüggesztett: színésze, rendezője) ...és az egész művet körbefonja a média stratégia, mint a mű forgatókönyve! A pokol egy kisebbségi létbe szorult népességre kiosztva, pedig egyszerű a leosztás és a kiosztás, a hozzá nem értő döntnökök-ülnökök fejében mindenki lecserélhető és kicserélhető, ...mindenki? Kicsit kezd körvonalazódni a "stratégia" arról, hogy mi folyik itt: a "szakajtónyi" magyarság demokratikus szolgasorsba való döntése, -a politika piacán való alkuba bocsájtásának jól pénzesítése...és a cél szentesíti az eszközt! Miért történik mindez? Egyszerű a válasz: pozíció féltés és hatalomtartás, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai. (Mt – 26,31) régi recept ugyebár, mert a megvert pásztoron mindenki megbotránkozik, ahogy Jézusban is megbotránkoztak azon az éjszakán...
Kovács Frigyes és a katedrális,. az a katedrális, amely építésében megtorpant és egyszer talán kisebb lesz, mint a nekifutás pillanatában, de most ne a katedrálissal foglalkozzunk, hanem azzal, ami a szinfalak mögött zajlik, mert egyenlőre hivatalos megszólítása a történetnek nincs, de Szabadka utcáin már beszélnek a műről a "Divina Commedia Subotica"-ról...
Egy kedves blogolvasóm ellátott némi információval, hogy valójában igen is zajlik az élet a magyar társult háza táján, melyet egy levéllel is megerősített! Az igazság voltát egyszer valaki vagy megmagyarázza, vagy cáfolja, de egyértelműen a nagy közérdeműt érdekli a tragikomédia a "Divina Commedia Subotica"!
Az utcákon suttognak egymilliós értékű "butikos" vásárlásról, amely talán nem is ért annyit, és rendőrség már nyomoz az ügyben... Regélnek arról is, hogy építkezések folynak, igaz nem ott ahol kellene és a kegyben járók is szépen költekeznek új gépjárművekre...Olvadnak a pályázati eszközök, dagadnak a zsebek? Társrendezőt is szerződtettek, holott a déli-végeken is téblábol egy-kettő szabad-kapacitású rendező...és a Marsra kívánnak bennünket vajdasági magyarokat, hm, nos, ezt tudjuk!
Jézus is feltette a kérdést: Mi az igazság?
A levél, amennyiben valós, mélyen megbotránkoztató különösebb kommentárt nem fűznék hozzá, amíg végre valahára nem kapunk választ, arra, hogy mi történik Kovács Frigyessel, aki a munkahelyének felmondására készül, mert nem tudja elviselni a nyomás gyakorlást ellene...

Íme a társulatigazgató által neki címezett levél:

Frigyes Kovács
06 October
Frigyes Kovács

Kedvesem!
Vagy inkább Apa!
Mert apámként tekintettem rád egészen eddig a pillanatig. De ez most bennem végérvényesen és visszavonhatatlanul összetört.
Ennek okozója a B......-ügy, azaz a Lacit fenyegető borzalmas levelek sorozata, és az így keltett rossz érzés és félelem, rettegés – nem csak a tettlegességtől, hanem akár csak a találkozás kellemetlenségeitől – nem csak a Laciban, hanem szinte az egész társulatban. Sajnos nem ez az első eset, hogy félelem keletkezett miattad a társulatban...
Azt gondolom, hogy így ember nem viselkedhet, még akkor sem, ha az apám.
Innentől kezdve minden kapcsolatot – úgy szakmai mint magánemberi kapcsolatot – megszakítok veled. „Mert nem lehet beszarva élni.”
Az ügyet átadtam a főigazgatónőnek, és kértem minden folyó és jövőbeni színházi munkád felfüggesztését. Döntéséről, illetve az Igazgatóbizottság döntéséről (mert oda került az ügy) majd ő tájékoztat. Mindenesetre én nem számolok veled innentől kezdve.
Olyan helyzetet teremtettél, ahonnan nincs tovább, legalábbis együtt semmiképpen.
Amennyiben részedről vagy a környezetedben lévők részéről bárkit (a társulatból, vagy a színház környékéről, vagy a Lacit) további inzultus ér – akár írásban, telefonon vagy személyesen – akkor a fenyegető leveleidet nyilvánosságra hozom, és a rendőrséghez fordulok.
Ezentúl kérlek tekints rám úgy, mintha nem is találkoztunk volna soha, és így én „még csak kívülről sem ismertem volna meg a színházat”. Tekints rám úgy, mintha egy keményfejű bánáti parasztgyerekből lett autószerelő lennék.
Kerüljük egymás társaságát, mindkettőnknek így lesz jobb.
Békés életet,
(név szerinti-aláírás)
társulatigazgató(...)
A vezetőinket, választottainkat és valasztatlainkat, is csakis a jó szándék vezérel és nekünk, vajdasági magyaroknak a legjobbat szeretnék biztosítani, csak, hogy ők maradjanak a felettünk lévő hatalom tartói, úgy egy Isteni magaslaton! Stílusosan illik Dante-val is zárni a sorokat, ha-már az első felvonás a pokol volt! Jótanácsát megszívlelni és átgondolni, így a "módszer-változtatások" előtt, miszerint: „Pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”... Vigyázzunk a kövekre, kavicsokra, téglákra és bölcsen döntsük el, hogy kinek fogjuk sorsunkat a kezébe adni, mert az építő és a bontó is jó szándékkal teszi a dolgát még a szabadkai színházban is...

...E titkos úton át a mester és én
visszaindultunk világos világba;
s a pihenésre gondolni se késvén,
kusztunk föl, ő elől és én nyomába,
míg a sok szépből, melyet az ég hordoz
láttam egynémit, egy kis karikába:
és így jutottunk ki a csillagokhoz.

Függönyt le - TAPS!Margit Zoltán
Kapcsolódó: 


1.) Kovács Frigyes és a katedrális

2.) Mekkora is lesz a színház épülete?


Léphaft Pál
Margit Zoltán
2011.10.09.
Egy felfüggesztés margójára:


Kovács Frigyes
Tornyoson született 1955.február 2o-án. A topolyai Gimnázium után 1974-ben az Újvidéki Művészeti Akadémia Drámai Tanszakának színésznövendéke lett. Pataki László osztályában 1978-ban diplomázott.
Már, ginmazista korában, Topolyán amatőr színházat alapított, itt rendezett és játszott is. Szintén gimnazista korában aktívan foglalkozott versmondással.
1978-tól 1989-ig a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának a tagja, 1984-85-ben a társulat igazgatója, művészeti vezetője.
1977-től rendezett Szenttamáson, Bácstopolyán, Kikindán, a Tájszínházban, a Tanyaszínházban, Zentán, Újvidéken, Szabadkán
1978-ban egyik megalapítója a máig működő és azóta hagyománnyá vált Tanyaszínháznak.
1979-től több pódiumműsort készít (Karinthy: Tanár úr, kérem (kb 200 előadás), Arany: Toldi (kb 300 előadás)...) amelyekkel bejárta a Vajdaság és Dél-Magyarország szinte minden kisebb-nagyobb települését valamint Szovénia, Baranya és Szlavónia valamennyi magyarlakta helységét. Ezeken az előadásokon több generáció neveledett fel.
1989-től 1998-ig az Újvidéki Rádió színészegyüttesének a tagja.
1990-91 VMDK alapítótagja.
1994-ben megalapította a Kosztolányi Színházat, amely ma a mindenkori fiatalok színházává vált.
1998-tól 2006-ig a szabadkai Népszínház Magyar társulatának igazgatója
, művészeti vezetője.
2006-tól színész rendező a politika jóvoltából...2010-től a Magyar Nemzeti Tanács tagja és annak a kultúrális bizottságának a tagja.

Díjai:

1979 - A Vajdasági Hivatásos Színházak Szemléjén színészi díj - Antigoné (Haimon)1998 - Szabadka község Bodrogvári díja színházi társulatépítő munkásságáért
2002 - Aracs érem a Tanyaszínház megalapításáért
2003 - Pataki Gyűrű díj a 2002/2003-as évad legjobb vajdasági alakításáért - Indul a bakterház (Szabó bakter)
2006 - A szabadkai Népszínház zsüridíja az évad legjobb férfi főszerepéért (Moliére)
2006 - Pataki Gyűrű-díj a 2005/2006-os évad legjobb vajdasági akakításáért - Moliére (Moliére)
2008 - Jászai-díj
2009 - az Oktatási és Kulturális Minisztérium életműdíja.


Katedrális
Ken Follett regénye, rövid történetleírás: A fiatal János önkéntelenül is belekeveredik I. Henrik örökösének, Vilmosnak az ellenségei által megrendezett hajótörésébe, s mivel az összeesküvés részleteiről és szereplőiről meglehetősen sokat tud, a lázadók egy megrendezett perben akasztás általi halálra ítélik. Fiatal várandós felesége, Ilona kétségbeesésében az ítélet végrehajtásakor megátkozza ártatlan férjének gyilkosait. Miközben Ilona fia, Jankó felnő, az események is felgyorsulnak, s az egymással bonyolult viszonyban lévő szereplők sokasága lép a színtérre, akik mind részesei lesznek az egymást követő szerelmi és politikai manipulációknak, valamint az összeesküvésekkel és merényletekkel fűszerezett nagyobbnál nagyobb gaztetteknek. A Kingsbride-i katedrális építése körüli bonyodalmak melyért a Benedek-rendi szerzetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén, körülöttük vér, ármány és szerelem... 

Az összefüggés:


Kovács Frigyes ugyanazzal a hittel és tenniakarással van ellátva, mint Ken Folett regények kulcsfigurája a Benedek rendi szerzetesek vezetője Fülöp perjel. Kovács Frigyes a Ristic által porig leépitettett színházból kezdett építkezni, újra teremtette a magyar társulatot. Igazgatósága alatt a szabadkai magyar társulat ünnepelt és elismert lett, mint Szerbiában úgy Magyarországon is. A színházat díjazták, viszont e díjak újfent elmaradnak...
Igen épül, újjáépül a szabadkai színház, időnként leállnak az építkezéssel téglahiány végett, majd pénzhiány...A ketedrális is így épült, a kőtőrő tulajdona szállt át időnként a király újabb hűberúrára és kő hiány végett megállt az építkezés, belharc végett is állt többször az építkezés és tudás hiányában is megállásra kényszerültek...
Kettő dudás egy csárdában nem fér el, -mondja a bölcselet, de a jó dudás sem engedhet a szuszból! Történt, hogy Kovács Frigyes konfliktusba keveredett egy vendégrendezővel, bírálta annak munkáját. E bírálat a felfüggesztéséig vezetett, amelyről ezidáig senki nem adott hivatalos nyilatkozatot..., ami késik nem múlik!
Mi folyhat a kulisszák mögött? 
Recsegnek-ropognak a támpillérek a katedrálisban a rossz statikai eloszlás végett, úgy recsegnek ropognak a gerendák a szabadkai színházban... Elindult egy folyamat, amely a jelen esetben kontraproduktív lett a legegyszerűbb vajdasági magyar helyzetére leegyszerűsítve. Először a Magyar Szó körüli perpatvar, majd következett a Pannon RTv és elértünk a szabadkai színházig. A nyakunkba osztott restitúcíós-kollektív bűnösség hidegzuhanyként kellene, hogy felébresszen bennünket, hogy ez még nem a Kánaán, nem kellene megállni és egymást macerálni...
Kovács Frigyes szerepvállalása a Magyar Nemzeti Tanácsban lenne a fő ok a felfüggesztésre? Avagy a sikerességét nem tudják elviselni? Talán, csak már eldől Szabadkán ki az úr a házban, mert ez az emberek sakkbábúkénti kiütése jóra nem fog vezetni! Vezetői válsággal küszködünk, a megválasztott vezetőink nem nőttek fel a feladatuk végezésének magaslatára, ezt a politikai ellengondolkodók már rég észrevették, csak várták a megfelelő alkalmat, hogy lecsapjanak! 
A katedrális is felépült a sok kín ellenére, a szabadkai színház is felfog épülni politikai és egyéb csatározások ellenére is! A legfőbb kérdés: lesz e kinek a világot jelentő deszkákon játszani? Igazgatója is lesz a színháznak, lesz rendezője is, mindig volt valahogy...
Közelednek a választások, Szabadkának ma menekült polgármestere van..., talán erre kellene koncentrálni nem magyar emberek nyakát tördösni és ki az úr a házban színjátékot játszani!Igen, színház az egész világ...Kérem, a függönyt eresszék le és oltsák le a lámpát miután az utolsó színházlátogató is elment...
Margit Zoltán
Margit Zoltán
2011.10.09.
Egy felfüggesztés margójára:


Kovács Frigyes
Tornyoson született 1955.február 2o-án. A topolyai Gimnázium után 1974-ben az Újvidéki Művészeti Akadémia Drámai Tanszakának színésznövendéke lett. Pataki László osztályában 1978-ban diplomázott.
Már, ginmazista korában, Topolyán amatőr színházat alapított, itt rendezett és játszott is. Szintén gimnazista korában aktívan foglalkozott versmondással.
1978-tól 1989-ig a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának a tagja, 1984-85-ben a társulat igazgatója, művészeti vezetője.
1977-től rendezett Szenttamáson, Bácstopolyán, Kikindán, a Tájszínházban, a Tanyaszínházban, Zentán, Újvidéken, Szabadkán
1978-ban egyik megalapítója a máig működő és azóta hagyománnyá vált Tanyaszínháznak.
1979-től több pódiumműsort készít (Karinthy: Tanár úr, kérem (kb 200 előadás), Arany: Toldi (kb 300 előadás)...) amelyekkel bejárta a Vajdaság és Dél-Magyarország szinte minden kisebb-nagyobb települését valamint Szovénia, Baranya és Szlavónia valamennyi magyarlakta helységét. Ezeken az előadásokon több generáció neveledett fel.
1989-től 1998-ig az Újvidéki Rádió színészegyüttesének a tagja.
1990-91 VMDK alapítótagja.
1994-ben megalapította a Kosztolányi Színházat, amely ma a mindenkori fiatalok színházává vált.
1998-tól 2006-ig a szabadkai Népszínház Magyar társulatának igazgatója
, művészeti vezetője.
2006-tól színész rendező a politika jóvoltából...2010-től a Magyar Nemzeti Tanács tagja és annak a kultúrális bizottságának a tagja.

Díjai:

1979 - A Vajdasági Hivatásos Színházak Szemléjén színészi díj - Antigoné (Haimon)1998 - Szabadka község Bodrogvári díja színházi társulatépítő munkásságáért
2002 - Aracs érem a Tanyaszínház megalapításáért
2003 - Pataki Gyűrű díj a 2002/2003-as évad legjobb vajdasági alakításáért - Indul a bakterház (Szabó bakter)
2006 - A szabadkai Népszínház zsüridíja az évad legjobb férfi főszerepéért (Moliére)
2006 - Pataki Gyűrű-díj a 2005/2006-os évad legjobb vajdasági akakításáért - Moliére (Moliére)
2008 - Jászai-díj
2009 - az Oktatási és Kulturális Minisztérium életműdíja.


Katedrális
Ken Follett regénye, rövid történetleírás: A fiatal János önkéntelenül is belekeveredik I. Henrik örökösének, Vilmosnak az ellenségei által megrendezett hajótörésébe, s mivel az összeesküvés részleteiről és szereplőiről meglehetősen sokat tud, a lázadók egy megrendezett perben akasztás általi halálra ítélik. Fiatal várandós felesége, Ilona kétségbeesésében az ítélet végrehajtásakor megátkozza ártatlan férjének gyilkosait. Miközben Ilona fia, Jankó felnő, az események is felgyorsulnak, s az egymással bonyolult viszonyban lévő szereplők sokasága lép a színtérre, akik mind részesei lesznek az egymást követő szerelmi és politikai manipulációknak, valamint az összeesküvésekkel és merényletekkel fűszerezett nagyobbnál nagyobb gaztetteknek. A Kingsbride-i katedrális építése körüli bonyodalmak melyért a Benedek-rendi szerzetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén, körülöttük vér, ármány és szerelem... 

Az összefüggés:


Kovács Frigyes ugyanazzal a hittel és tenniakarással van ellátva, mint Ken Folett regények kulcsfigurája a Benedek rendi szerzetesek vezetője Fülöp perjel. Kovács Frigyes a Ristic által porig leépitettett színházból kezdett építkezni, újra teremtette a magyar társulatot. Igazgatósága alatt a szabadkai magyar társulat ünnepelt és elismert lett, mint Szerbiában úgy Magyarországon is. A színházat díjazták, viszont e díjak újfent elmaradnak...
Igen épül, újjáépül a szabadkai színház, időnként leállnak az építkezéssel téglahiány végett, majd pénzhiány...A ketedrális is így épült, a kőtőrő tulajdona szállt át időnként a király újabb hűberúrára és kő hiány végett megállt az építkezés, belharc végett is állt többször az építkezés és tudás hiányában is megállásra kényszerültek...
Kettő dudás egy csárdában nem fér el, -mondja a bölcselet, de a jó dudás sem engedhet a szuszból! Történt, hogy Kovács Frigyes konfliktusba keveredett egy vendégrendezővel, bírálta annak munkáját. E bírálat a felfüggesztéséig vezetett, amelyről ezidáig senki nem adott hivatalos nyilatkozatot..., ami késik nem múlik!
Mi folyhat a kulisszák mögött? 
Recsegnek-ropognak a támpillérek a katedrálisban a rossz statikai eloszlás végett, úgy recsegnek ropognak a gerendák a szabadkai színházban... Elindult egy folyamat, amely a jelen esetben kontraproduktív lett a legegyszerűbb vajdasági magyar helyzetére leegyszerűsítve. Először a Magyar Szó körüli perpatvar, majd következett a Pannon RTv és elértünk a szabadkai színházig. A nyakunkba osztott restitúcíós-kollektív bűnösség hidegzuhanyként kellene, hogy felébresszen bennünket, hogy ez még nem a Kánaán, nem kellene megállni és egymást macerálni...
Kovács Frigyes szerepvállalása a Magyar Nemzeti Tanácsban lenne a fő ok a felfüggesztésre? Avagy a sikerességét nem tudják elviselni? Talán, csak már eldől Szabadkán ki az úr a házban, mert ez az emberek sakkbábúkénti kiütése jóra nem fog vezetni! Vezetői válsággal küszködünk, a megválasztott vezetőink nem nőttek fel a feladatuk végezésének magaslatára, ezt a politikai ellengondolkodók már rég észrevették, csak várták a megfelelő alkalmat, hogy lecsapjanak! 
A katedrális is felépült a sok kín ellenére, a szabadkai színház is felfog épülni politikai és egyéb csatározások ellenére is! A legfőbb kérdés: lesz e kinek a világot jelentő deszkákon játszani? Igazgatója is lesz a színháznak, lesz rendezője is, mindig volt valahogy...
Közelednek a választások, Szabadkának ma menekült polgármestere van..., talán erre kellene koncentrálni nem magyar emberek nyakát tördösni és ki az úr a házban színjátékot játszani!Igen, színház az egész világ...Kérem, a függönyt eresszék le és oltsák le a lámpát miután az utolsó színházlátogató is elment...
Margit Zoltán
Margit Zoltán
2011.10.09.
Egy felfüggesztés margójára:


Kovács Frigyes
Tornyoson született 1955.február 2o-án. A topolyai Gimnázium után 1974-ben az Újvidéki Művészeti Akadémia Drámai Tanszakának színésznövendéke lett. Pataki László osztályában 1978-ban diplomázott.
Már, ginmazista korában, Topolyán amatőr színházat alapított, itt rendezett és játszott is. Szintén gimnazista korában aktívan foglalkozott versmondással.
1978-tól 1989-ig a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának a tagja, 1984-85-ben a társulat igazgatója, művészeti vezetője.
1977-től rendezett Szenttamáson, Bácstopolyán, Kikindán, a Tájszínházban, a Tanyaszínházban, Zentán, Újvidéken, Szabadkán
1978-ban egyik megalapítója a máig működő és azóta hagyománnyá vált Tanyaszínháznak.
1979-től több pódiumműsort készít (Karinthy: Tanár úr, kérem (kb 200 előadás), Arany: Toldi (kb 300 előadás)...) amelyekkel bejárta a Vajdaság és Dél-Magyarország szinte minden kisebb-nagyobb települését valamint Szovénia, Baranya és Szlavónia valamennyi magyarlakta helységét. Ezeken az előadásokon több generáció neveledett fel.
1989-től 1998-ig az Újvidéki Rádió színészegyüttesének a tagja.
1990-91 VMDK alapítótagja.
1994-ben megalapította a Kosztolányi Színházat, amely ma a mindenkori fiatalok színházává vált.
1998-tól 2006-ig a szabadkai Népszínház Magyar társulatának igazgatója
, művészeti vezetője.
2006-tól színész rendező a politika jóvoltából...2010-től a Magyar Nemzeti Tanács tagja és annak a kultúrális bizottságának a tagja.

Díjai:

1979 - A Vajdasági Hivatásos Színházak Szemléjén színészi díj - Antigoné (Haimon)1998 - Szabadka község Bodrogvári díja színházi társulatépítő munkásságáért
2002 - Aracs érem a Tanyaszínház megalapításáért
2003 - Pataki Gyűrű díj a 2002/2003-as évad legjobb vajdasági alakításáért - Indul a bakterház (Szabó bakter)
2006 - A szabadkai Népszínház zsüridíja az évad legjobb férfi főszerepéért (Moliére)
2006 - Pataki Gyűrű-díj a 2005/2006-os évad legjobb vajdasági akakításáért - Moliére (Moliére)
2008 - Jászai-díj
2009 - az Oktatási és Kulturális Minisztérium életműdíja.


Katedrális
Ken Follett regénye, rövid történetleírás: A fiatal János önkéntelenül is belekeveredik I. Henrik örökösének, Vilmosnak az ellenségei által megrendezett hajótörésébe, s mivel az összeesküvés részleteiről és szereplőiről meglehetősen sokat tud, a lázadók egy megrendezett perben akasztás általi halálra ítélik. Fiatal várandós felesége, Ilona kétségbeesésében az ítélet végrehajtásakor megátkozza ártatlan férjének gyilkosait. Miközben Ilona fia, Jankó felnő, az események is felgyorsulnak, s az egymással bonyolult viszonyban lévő szereplők sokasága lép a színtérre, akik mind részesei lesznek az egymást követő szerelmi és politikai manipulációknak, valamint az összeesküvésekkel és merényletekkel fűszerezett nagyobbnál nagyobb gaztetteknek. A Kingsbride-i katedrális építése körüli bonyodalmak melyért a Benedek-rendi szerzetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén, körülöttük vér, ármány és szerelem... 

Az összefüggés:


Kovács Frigyes ugyanazzal a hittel és tenniakarással van ellátva, mint Ken Folett regények kulcsfigurája a Benedek rendi szerzetesek vezetője Fülöp perjel. Kovács Frigyes a Ristic által porig leépitettett színházból kezdett építkezni, újra teremtette a magyar társulatot. Igazgatósága alatt a szabadkai magyar társulat ünnepelt és elismert lett, mint Szerbiában úgy Magyarországon is. A színházat díjazták, viszont e díjak újfent elmaradnak...
Igen épül, újjáépül a szabadkai színház, időnként leállnak az építkezéssel téglahiány végett, majd pénzhiány...A ketedrális is így épült, a kőtőrő tulajdona szállt át időnként a király újabb hűberúrára és kő hiány végett megállt az építkezés, belharc végett is állt többször az építkezés és tudás hiányában is megállásra kényszerültek...
Kettő dudás egy csárdában nem fér el, -mondja a bölcselet, de a jó dudás sem engedhet a szuszból! Történt, hogy Kovács Frigyes konfliktusba keveredett egy vendégrendezővel, bírálta annak munkáját. E bírálat a felfüggesztéséig vezetett, amelyről ezidáig senki nem adott hivatalos nyilatkozatot..., ami késik nem múlik!
Mi folyhat a kulisszák mögött? 
Recsegnek-ropognak a támpillérek a katedrálisban a rossz statikai eloszlás végett, úgy recsegnek ropognak a gerendák a szabadkai színházban... Elindult egy folyamat, amely a jelen esetben kontraproduktív lett a legegyszerűbb vajdasági magyar helyzetére leegyszerűsítve. Először a Magyar Szó körüli perpatvar, majd következett a Pannon RTv és elértünk a szabadkai színházig. A nyakunkba osztott restitúcíós-kollektív bűnösség hidegzuhanyként kellene, hogy felébresszen bennünket, hogy ez még nem a Kánaán, nem kellene megállni és egymást macerálni...
Kovács Frigyes szerepvállalása a Magyar Nemzeti Tanácsban lenne a fő ok a felfüggesztésre? Avagy a sikerességét nem tudják elviselni? Talán, csak már eldől Szabadkán ki az úr a házban, mert ez az emberek sakkbábúkénti kiütése jóra nem fog vezetni! Vezetői válsággal küszködünk, a megválasztott vezetőink nem nőttek fel a feladatuk végezésének magaslatára, ezt a politikai ellengondolkodók már rég észrevették, csak várták a megfelelő alkalmat, hogy lecsapjanak! 
A katedrális is felépült a sok kín ellenére, a szabadkai színház is felfog épülni politikai és egyéb csatározások ellenére is! A legfőbb kérdés: lesz e kinek a világot jelentő deszkákon játszani? Igazgatója is lesz a színháznak, lesz rendezője is, mindig volt valahogy...
Közelednek a választások, Szabadkának ma menekült polgármestere van..., talán erre kellene koncentrálni nem magyar emberek nyakát tördösni és ki az úr a házban színjátékot játszani!Igen, színház az egész világ...Kérem, a függönyt eresszék le és oltsák le a lámpát miután az utolsó színházlátogató is elment...
Margit Zoltán

Ezeket a cikkeket olvastad már?